Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

I. Könyv: Általános rész

VÁC A TÖRTÉNELEM ELŐTTI IDŐBEN.

45

VÁC AKAKULÁSA ÉS JELENTŐSÉGE A TÖRTÉNELEM ELŐTTI IDŐBEN.

Hogy az ember egy helyen megmaradjon és letelepedjék, annak három föltétele van. Egyik oka a védelmi, vagyis hogy vadállatok és ellenséges indulatú néptörzsek támadásainak sikeresen ellentállhasson, a második földrajzi, hogy egészséges legyen az éghajlata, találjon bőséggel építőanyagot, utakat stb., végül a harmadik és mindenekfeletti a gazdasági, hogy élelme és ivóvize legyen a közelben. Ezek a feltételek városunkra nézve mind megvoltak. Az erdőkkel fedett hegyek nemcsak búvóhelyet és védelmet adtak, hanem vadat, a patakban halat és ivóvizet, a termékeny föld pedig — amely állattenyésztésre és megművelésre egyaránt alkalmas volt — bőséges élelmet szolgáltatott. Éghajlati viszonyai kedvezők; a Naszál barlangjai rejtekhelyei nyújtottak, de volt bőséggel köve, fája, melyből házat rakhatott a közelben; utat könnyen talált vízi és szárazföldi közlekedésre egyaránt. A városunk területén és környékünkön található őskori telepek igazolják, hogy már nagyon korán, az újabb kökorszak idején volt ezen a helyen emberi élet. A kőkori népesség legtöbb emlékét a város határában két várszerű lakóhely őrzi: a Pogányvár és Csöröghegy, továbbá a városi homokbánya az Akasztófa-dülőben, a határszélen a rádi Bángorhegy, a környéken pedig a dunakeszi és a dunabogdányi őstelepek. (Részletes ismertetésüket 1. Tragor, Vác és vidékének archaeológiája.) Itt csak röviden akarunk rámutatni arra, hogy a sokféle természeti tényezőn kívül miféle földrajzi előnyök tették alkalmassá pl. a Pogányvárat, hogy az ősember települése helyéül válassza:

1. Magábanálló hegytetőn áll, szakadékos oldala kevés munkával biztos menedéket nyújtott,

2. a lábánál elfolyó Dunának abban az időben még nem fertőzött vize nem csupán ivásra volt alkalmas, hanem halászatra is,

3. a körülötte elterülő őserdő rengetege önként kínálkozott vadászatra és állattenyésztésre.

Ugyanilyen kedvező feltételek hatottak közre a naszáli Násznép-barlangnál, amelyben — mikor dr. Majer István 1912-ben föltárta — neolit, bronz és fejlett La Taine-kultúra nyomaira bukkant.

Vác a történelmi időkben — a római uralom idején — jelentékeny hely volt. Kívül esett ugyan az imperiumon, de a rómaiak hadi útjával és egy csomó telephellyel, milyenek Cirpi mansio és Ulcisia castra, odébb pedig Crumerum és Aquincum, szemben állott. Minthogy épen a Dunakanyarulat külső karéjába esett,