Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

VASÚT.

205

Osztrák Államvasút-társaság a következő időközökben adta át a minket érdeklő vonalait a közforgalomnak:

Fest—Vác 1846. július 15-én.

Pest—Cegléd 1847. szeptember 1-én.

Pozsony—Marchegg 1848. augusztus 20-án.

Vác—Esztergom 1850. október 15-én.

Esztergom—Pozsony 1850. december 16-án.

A második vágány Budapest és Vác között 1869-ben nyílt meg. 1893. október és november hónap.folyamán csupán Párkánynánáig építették ki. (A vasutak hossza, jellege és rövid leírása az 1894. évi állapot szerint, a statisztikai csoport által készített kiadvány; Fenyvessy Adolf, Az első magyar vasút 55—77. és 126—127., Budapesti Szemle 35. kötet; Wűhrl Jákó, Magyar vasúti lexikon 157—160.)

Végül megemlítjük, hogy a Széchenyi-téren állott Széchenyi István angol mintára épített lakóháza első emeletén volt a Magyar Középponti Vasút építészeti és mérnöki hivatala. Ez a vasút, amelynek az volt a célja, hogy a Dunát a Tiszával, Pestet Szolnokkal és Váccal kösse össze, az olasz Tallachini vezetése alatt állott. A Buda nevű mozdonynak 1885-ben készült fénykép után bemutatott képét a Vasárnapi Újság 1921. évi augusztus 7-iki számában láthatjuk. Ugyanitt A 75 éves magyar vasúti közlekedés című cikkben Hoitsi Gida a következőket írja: A kocsik berendezése az akkori leírások szerint fényes és kényelmes volt. Az első osztályban vörös bársonnyal bevont ruganyos ülések, a másodikban ruganyos bőrülések és a harmadikban festett faülések voltak.

A viteldíj az engedélyezési szerződés értelmében egy utas után az I. osztályban 12 pengő krajcár, a 11. osztályban 10 és a

III. osztályban nyolc pengő krajcár volt mérföldenként, megjegyezvén, hogy a vonal hossza valamivel több volt mint négy és fél mérföld, amihez képest az utazás az első osztályban 54, a másodikban 46 és a harmadikban 37 pengő krajcárba került az egész vonalszakaszon.

Ugyanebben a cikkben olvassuk, hogy a váci vasút megmegnyitásakor István nádor és családján kívül Kossuth Lajos és Széchenyi István is a vonattal utazott. A vonat két személykocsiból és egy udvari termes-kocsiból állott és a benne elhelyezkedett meghívott vendégekkel egetverő éljenzés közepette indult meg s alig néhány másodperc múlva el is tűnt a nézőközönség szemei elől; Újpesten áthaladva, Dunakeszin vízvétel végett 10 percet