Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

SZŐLŐ, SZÜERT — TABAKOS.

185

Váci szőlő, szüret. John Brown XVII. századi angol utazó, — kit a londoni orvosi egyesület küldött hazánkba — el volt ragadtatva a magyar szőlőtől. Különösen a Vác melletti verőceit és szerémségit dicsérte. Bécs, Berlin és más német város gyümölcsös piacain ma is keresett a nagymarosi szőlő, melynek egy része váci homokban vagy váci hegyen termett. Városunk a nagykiterjedésü ú. n. Vác-nógrádi borvidék középpontjában természetesen nem csupán termeszti a borágat, hanem fogyasztja is a nedűjét. (Váci ember, az áldott emlékű Hanusz István, írta a legszebb magyar könyvet a szőlőtőkéről és borról A borág és nedűje címen). A váci gazda termésének a felét megitta, a másik részét pedig eladta. (De csak husvét után, addigra mindig feltöltögette a hordót, a hiányzó részt lehetőleg vízzel pótolva.) A hámozott szőlő mindenkor nagy szerepet játszott a váci ember életében, — keresztelőn, esküvőn, halotti toron és ha egyéb alkalom adódott — természetes tehát, születését is nagy ünnepségek között kellett megünnepelni. Megélénkültek ilyenkor a hegyek. Hangok zűrzavara kelt már a reggeli órákban. A hordók kongása, a víg kurjantgatások, a puttonyosok szólítása messzire elhallatszott. A legények táncolva, fütyülve hordták a szőlőt az óriási kádakba, amelyekben taktusra gázolták a szőlőt. Délben ebédhez ült a vendégek nagy sokasága. Hogy mi minden volt a szüreti menün, föl se lehet sorolni. Gulyás, töltöttkáposzta, kacsa-, liba-, pulykapecsenye, túróscsusza, lepény, torta és a többi rogyásig rakta meg az asztalt. Az egyes fogások között vége-hossza nem volt ,a pohárköszöntőknek, melyeket a csőszök puskaropogtatása vagy mozsarak durrogása kisért. Este kigyulladtak az örömtüzek mindenfelé. Hatalmas kurjantások kíséretében repültek a sistergő rakéták a sötét éjszakába és magasból szórták szét szivárványszínű csillagaikat. Az ifjúság vígan lejtette a cigányzene hangjai mellett a ropogós csárdást. A váci szüret az irodalomban és művészetben is helyet talált. Eltekintve attól, hogy több jeles írónk adta már szüreti mulatságaink színes leírását, büszkeséggel kell megemlítenünk, hogy Vörösmarty lelkes bordala, a Fóti dal, a mi vidékünk szüreti hangulatának terméke; Canzi Ágostnak Szüreti ünnepély Vác vidékén cím alatt sokszínnyomatú képekben országszerte elterjedt és a Szépművészeti Múzeumban őrzött festménye pedig képzőművészetünk egyik legnépszerűbb alkotása.

Váci tabakos. A rohamosan terjeszkedő gyárak semmisítették meg a még félszázad előtt is virágzó keztyübőrkikészítő foglalkozást, a tabakosipart. A hatalmas bőrgyárak léptek a tekintélyes