Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

ezek: 1. A Nagytemplom szentélykorlátja (1. ott). 2. Báthori Miklós püspök sírjának a ferencrendi kolostor építésekor talált vörösmárványból készült fedele. (A szerzetesek a refektóriumban látható fejmosó-medencét készítették belőle.) 3. Báthori püspöknek ugyanott, a régi vár helyén talált szintén vörösmárványba vésett címere. (Ez az emléktábla most a Nagytemplom kriptájába van befalazva.) A címerpajzsot körülfogó babérlevelű koszorú lebegő szalagjainak alakítása, elrendezése és az egész dombormű jellege határozottan renaissance stílusra vall. Archaeologiai fontosságát az adja meg, hogy évszámmal van megjelölve. Miskovszky Viktor ama csekély számú korarenaissance műemlékeink közé sorozza, mely az eddig ismert legrégibb — 1485 — évszámmal van jelölve. (A renaissance kezdete és fejlődése 28., Kubinyi Ferenc és Vahot Imre, Magyarország és Erdély képekben című könyvében látható az emléktábla fametszetü rajza.) 4. A városi múzeumban őrzött timpanum. (Rajza a Leíró lajstrom 77. lapján közölve.) 5. Ugyanott őrzött faragvány, oszlop és töredék. (Leíró lajstrom 76—78. lap.)

Váci régiségek. Váci régiségek megjelöléssel lettek ismertté az irodalomban a püspökkert falába beépített római feliratos kövek és síremlékek, melyeket Migazzi püspök Aquincumból hozatott. Irodalmukról és sorsukról 1. Tragor, Vác és vidékének archaeologiája 18—22.

Váci rév. L. Váci átkelő.

Váci Rossz-templom. Mint helyi értékű történeti emléket kell itt leszögeznünk a régi Rossz-templomot. Mikor Althann Mihály Károly püspök 1745-ben két plébániára osztotta a város katholikus lakosságát, az alsóvárosi hívek ideiglenes használatára külön templomot emelt. Ő maga szentelte föl 1748-ban nagy ünnepség kíséretében. Mikor aztán a Nagytemplom felépült, ezt mint fölöslegest elhagyták és bérbeadták magtárnak. Mivel nagyon rozoga épület volt, a nép Rossz-templomnak hívta. 1885-ben bontották le. Helyén a leányiskola épülete áll.

Váci Schwarzer-intézet. Nevezetességeink során nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy a siketnéma oktatás terén kitűnő Schwarzerek egyik rokona, dr. Schwarzer Ferenc, a nagypréposti lakban kezdte meg hírnevessé vált elmegyógyító-intézetét, melyet 1852-ben helyezett át Budára.

Váci siketnéma-intézet. A magyar siketnéma oktatásnak még a külföldön is elismert nagy híre a váci siketnéma-intézethez kapcsolódik. Az 1802-ben megnyílt intézet berendezése mintaszerű,

REN AISS AN СЕ-TÁRGY AK — SIKETNÉMA-INTÉZET. 181