Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
NYOMDA — PÁRBAJOK. 173 végül 1916-ban eladta egy fővárosi nyomdásznak, aki az egész nyomdafelszerelést Budapestre szállította. 1886-ban Kohn Viktor és Ungar Sándor Kohn és Ungar cég alatt nyitottak nyomdát. 1887-ben Hunnia-nyomda név alatt Kohn Győző Hirschfeld Majer házában állított föl egy nyomdát. 1889-ben cégtársul vette az öccsét, Kohn Mórt, de már egy évvel később 1890-ben a nyomdát Budapestre vitte. Ekkor Kohn Mór a saját neve alatt nyitott új üzletet a Sáros-utcai Guttmann-házban. Kohn Mór 1919-ben szüntette be a nyomdáját. Katzburg Dávid nyomdája a Szarvas-közben előbb Katzburg D., majd Katzburg Lipót néven a XX. század első évtizedében állt fenn. 1914. körül Pannonia-nyomda néven egy kis sajtó is működött a Pannonia vendéglővel szemben. 1920-ban Fazekas Imre nyomdája néven szerepelt a Váci Keresztény nyomda r. t. mindaddig, míg a törvényszék nem rendelte el ez utóbbinak cégjegyzését. Váci országgyűlés. L. Váci gyűlések. Váci ötvösök. I. Géza király a Garam melletti szentbenedeki apátság alapítólevelében 1075-ben az apátnak többi között naszáli jobbágyai közül egy Neskő nevű ötvöst (aranyművest) enged át testvéreivel és öt eke birtokkal: Juxta siluam nazal dedi unum aurificem, nomine nesku (Neskew), cum fratribus suis, et terram ad V. aratra. (Knauz 27., Pauler 1. 134.) Ezen az okiratos emléken kívül még egy bizonyítékunk van arra nézve, hogy városunkban már a középkorban fejlett művészi élet folyt. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi könyvtára egy nagy ívrétű hártya-kéziratot őriz, amely az ötvös-céhnek Vácon János mester a váci püspök illuminatora által festett szerkönyve. (Hasonmását I. Duray Kálmán, A váci céhek című munkájában). Váci párbajok. A magyarok világszerte ismert és elismert lovagias erényeit, a vitézi vetélkedést, a páros viaskodást mindenkor gyakorolták városunkban. Legrégibb feljegyzésünk a XVI. század derekáról való. Thúry György, a hontmegyei sági végvár kapitánya 1548-ban párbajt vívott Deli Kortván váci béggel. Noha a bég kiváló bajvívó hírében állott, könnyű szerrel győzte le. 1557-ben mint a lévai vár kapitánya hívta ki a váci béget és a legfelsőbb hadi tanács engedelmével meg is vívott vele. A viadal részletei ismeretlenek, csak az bizonyos, hogy Thúry egészségesen és teljesen sértetlenül tért Lévára. Ellenfele, a váci bég, minden valószínűség szerint beleharapott a fűbe, mert Thúry nem szokta ellenfeleinek az életét kímélni. Újabb időben Zubovics Fedor kapitány űzte úgyszólván sportszerűen a párbajvívást. Egyik párbajunk, mely a
