Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
MÚZEUM ---- NAGYTEMPLOM. 165 (hírlapok, könyvek) sorozata úgyszólván teljes. Mütörténeti becsénél fogva ki kell emelnünk egy praerafaelistikus Madonna-festményt, mely valószínűség szerint a XV. században élt Antonio Boselli bergamói mester műhelyéből való. Váci Nagytemplom. Városunknak méltó nevezetessége és kívül-belül legnagyobb látványossága a Nagytemplomnak nevezett székesegyház, mely merész ívű kupolájával nemcsak a középületek és többi templomok, hanem az egész vidék fölött uralkodik. Rendesen a római Szent Péter-templomhoz hasonlított olasz renaissance ízlésben, de a XVI11. század második felében uralkodott klasszicizáló stílusnak erős hatása alatt épült székesegyházunk építését 1760-ban gróf Eszterházy Károly kezdte meg. Mikor két év múlva egri érsek lett, gróf Migazzi Kristóf folytatta és 1777-ben fejezte be. Az alaprajzot Canevall francia építész készítette, a munkálatokat pedig Oswald Gáspár piarista vezette. A templom külső hossza 76 méter, szélessége 32, magassága pedig (aljáról a kereszt csúcsáig számítva) 68 méter. A föléje boruló kupola 42 méter magas, belső átmérője 19 méter. A fölötte emelkedő laternának nyolc ablaka van s e fölött még egy kisebb kupola emelkedik, melynek rézfödelén két méter átmérőjű rézgömb áll s ezen hat méter magas rézkereszt. A jobb és balszárnyon 40 méter magasságú, balustrade-dal koronázott tornyok emelkednek és közrefogják az előcsarnokot, melyet 12, csekély entarsissal bíró, kettős sorban álló korinthuszi oszlop tart. A fölöttük nyugvó homlokzaton líat kőszobor díszeleg. A Boldogságos Szűz, József, Péter, Pál, János és Jakab szentek szobrai ezek. Mögöttük oszlopos párkány emelkedik. Alattuk a homloklapon nagy aranyozott betűkkel ez a fölírás olvasható: D. 0. M. — IN. HONOREM. ASSVMTAE. IN. COELVM. VIRGINIS. — ET. S. MICHAELIS. ARCHANGELI. Az oszlopcsarnok kilenc lépcsőtől alkotott krepidomán áll és nagy kőlapokkal van kirakva. Az ajtók fölött csinos féldombormüvek vannak elhelyezve, amelyek az evangéliumból vett jeleneteket és Migazzi címerét ábrázolják. A kapu fölött ez a fölirat olvasható : Christoph. Card. A. Migazzi hanc faciem et Ecclesiam a fundo erexit. — Inceptum MDCCLXIII. — Perfectum MDCCLXXVII. Belseje, mely 61 m hosszú és 27 m széles, bár egyszerű, mégis meglepi a belépőt arányaival, magasságával s a kupola művészi freskóival. A kupola falfestménye, Maulbertsch Antal Ferenc bécsi festő művészi alkotása, mely a Szentháromság és a szentek dicsőségét ábrázolja. A pendentifeken a négy evangélista alakja látható. Ezeket is Maulbertsch festette. A kékes színű
