Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)

II. Könyv: Lexikon

KÖVEK.

153

amaz említett tulajdonságánál fogva, hogy a vizet magába szívja, a váci lakások többnyire nedvesek, — mivel a házak jórészét naszáli kőből építették. Ezek a házak egy-egy nagyobb esőzésre érzékenyek és salétromosak lesznek. A naszáli homokkőből faragták monumentális épületeink legtöbbjét és valamennyi szobormüvünk alapzatát. így a Nagytemplom lépcsőzetét és oszlopait, továbbá az oromzatán álló szentek szobrait. Ebből a kőből van a Székesegyháztéren a Báthori-utca bejáratánál Gasparik nagyprépost által emelt két lámpatartóoszlop, ebből a hétkápolnai Nagyhíd párkányának fedőlapjai és a szentek alapzatai, valamint a Szentháromság szobor alapzata.

Ez a homokkő nyers állapotban mint terméskő nagyon alkalmas alapozásokhoz és pinceépítésekhez. Faragott állapotban lépcsők, nyuglemezek, ajtószegélyek, fedőlapok és malomkövek előállítására használják. Nagy előnye a naszáli homokkőnek, hogy egy-két méter átmérőjű és hat méter hosszú padokat is lehet belőle (természetesen egy darabban) kifejteni. Ez a város határában fekvő bánya a püspökség tulajdona, a várostól 6 kilométernyire esik északnak és a Naszálon van mintegy 120 méter magasságban. A bányát 1684-ben nyitották meg. Ez a bánya az, mely alulról vörösnek látszik. Évi termelésének átlaga 5—600 köbméter. Egyidőben Seenger Béla budapesti kőfaragó bérelte. Ezidő szerint nincs üzemben.

2. A naszáli márvány.

Tulajdonkép világos-őzbarna, eocénkorú mészlcő, melyet a püspöki uradalomhoz tartozó Pádimentom nevű kőbányában fejtenek. Ez az 1859-ben megnyitott bánya Váctól P28 kilométernyire fekszik északnyugat felé a Naszál oldalában. Ez a kőzet lapos rétegekben fordul elő és ezért könnyen fejthető. Évenkinti termelése 3000 köbméter kő, amit nyers állapotban űtalapozásokra és kavicsolásra, faragva pedig kövezésre és hídépítésre is használnak. Ezidő szerint csak egy része van üzemben, az ú. n. Malomkőbánya, melyet a Kann és Heller budapesti malomfelszerelési cég bérel.

3. A naszáli dachstein-mészkö.

Barnásfehér, tömött, felső-triaszkorú, ú. n. dachstein-mészkö. Ezt a kőzetet az 1882-ben megnyitott és a püspöki uradalomhoz tartozó Csurgó nevű kőbányában fejtik. Ez a bánya a Naszál oldalán Kösd községtől 2 28 kilométernyire északnyugatra fekszik. Évi kőtermelése 260 m3. Útkavicsolásra és mészégetésre használják.