Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
144 JÁRÁS -— KALENDÁRTOM. Csörög pusztákkal), Rátót (Haraszt és Hosszúvölgy pusztákkal), Váchartyán, Kisnémedi (Sóstó pusztával), Szilágy (Szór és Galambos pusztával), Galgagyörk, Püspökhatvan (Alsó-Репс pusztával), Ácsa, Csővár, Mácsa (Megyerke és Ecskend pusztával), Váckisújfalu (Kér pusztával), Zsidó (Liget pusztával), Bottyán, Kisszentmiklós, Csornád, Veresegyháza, Szada, Rákospalota (Káposztásmegyer pusztával), Dunakeszi (Kis és Nagy-Alag pusztával), Fót (Sikátor pusztával), Újpest. (Galgóczy Károly, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monogr. II. 5.) A váci járásnak 1907-ben 80,080 kát. hold volt a területe és 21 község tartozott hozzá. Újpest 1907-ben rendezett tanácsú várossá alakult át, Szada nagyközséget 1902-ben a gödöllői, Galgagyörk és Galgamácsa nagyközségeket pedig az újonnan felállított aszódi járáshoz csatolták át. Helyettük azonban a Rákospalotától különvált és önálló községi életet élő újabban Pestújhelynek nevezett népes Széchenyitelep nagyközséggel szaporodott a községek száma. Hivatalosan megállapított nevük a következő: Ácsa, Alag, Alsógöd, Csornád, Csővár, Dunakeszi, Felsőgöd, Fót, Kisnémedi, Őrszentmiklós, Pestújhely, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rákospalota, Sződ, Vácbottyán, Vácduka, Váchartyán, Váckisújfalu, Vácrátót, Veresegyház és Zsidó. 1907-ben 5500 házban 35,000 lélek lakta a váci járás községeit. Nemzetiségre nézve — kerek számban — 30,000 volt magyar, 4400 tót, 600 német, a többi vegyes. Vallást tekintve 23,000 római kathojikus volt, 6000 református, 5000 evangélikus és 1000 zsidó. Az 1922. évi Helységnévtár ezekre a részletezésekre nem terjed ki. Váci jósnő. L. Váci csodák 12. Váci képviselőválasztások. L. Váci választások és Váci kerület. Váci kalendáriom. A váci kalendáriomok tisztes múltra tekintenek vissza, a maguk korában nagyon keresettek voltak és valamelyes irodalmi jelentőségre is tettek szert, amiért illő, hogy hosszabban foglalkozzunk ismertetésükkel. A legelső Vátzi Ó És Uj Kalendáriom Krist. Urunk’ születése után 1780-Dik Esztendőre szól, de a legrégibb ismert példánya 1784. évről való. Hogy 1780-ra jelent meg az első, azt az 1829. és 1831. évi kalendáriomokból tudjuk, mert azoknak a címlapján van jelezve, hogy az Ötvenedik, illetve Ötvenkettődik esztendei Folytatás. Sajnos, a félszázat meghaladó — 57 — régi kalendáriomból csak 23 példányt ismerünk. Lehet, hogy több is lappang
