Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
138 ISKOLÁK. A váci ref. főiskola tanárai és tanulói 1626 táján Cegléd-, Nagykőrös- és Kecskemétre széledtek. (Erdélyi Pál, Foktövi, Magyar könyv-szemle 1887. 79.) V. A XVIII. század iskolái. A török uralom megszűnte után a püspökök első gondja volt iskolákat felállítani. Az elemi iskolák mellett gyors egymásutánban nyílnak meg a gymnasium (1720), a lyceum, a seminárium (1712)( a nemesi convictus (1762), a Theresianum (1777). Csakhamar ide telepítik a piaristákat (1714) és angolkisasszonyokat (1777), végül hajlékot adnak a siketnémaintézetnek (1802). Az iskolákban természetszerűen katholikus szellemben folyt a tanítás, mert az iskolák fenntartói, pártfogói és felügyelői a püspökök, a tanítók pedig jórészt szerzetesek voltak. A gymnasium vezetését gróf Kollonitz Zsigmond püspök az általa ide telepített piaristákra bízta. Ez a rend tudvalevőleg a szegény gyermekek ingyen oktatását tűzte ki céljául. A váci gymnasium alig három évtized múlva már az ország első iskolái közé küzdötte föl magát. Dezsericzky Ince 1743-ban Rómában megjelent Pro cultu litterarum in Hungária című könyve első részében felsorolja Magyarország tanintézeteit és ötödik helyre teszi Vác híres tanintézetét. Ez a sorrendje: Nagyszombat, Kassa, Buda, Nyitra, Vác, Zágráb, Sopron, Pest, Eger, Eperjes, Szeged, Nagyvárad, Trencsén, Pécs stb. 1765-ben magasabb képzést nyújtó philosophiai, a következő években pedig logikai és physikai osztályokat állítottak föl és Akadémiának nevezték. Gróf Migazzi Kristóf, püspök valóban Akadémia rangjára akarta emelni a váci iskolát és egy -jogi tanszék felállítását tervezte, e végből a piarista rendfőnöktől alkalmas tanerőt kért, de — sajnos — nem tudta megkapni s így az Akadémia teljes kifejlesztése elmaradt. E helyett aztán Migazzi a nemes ifjak nevelő intézetét (Convictus nobilium) állította föl. Ebből alakította Mária Terézia 1767-ben a nevét viselő Theresianumot. (L. ott.) A piaristák két váci iskolájának magas szellemi színvonaláról tesz tanúbizonyságot az a sok iskola-dráma, melyet itt előadtak. (írod.-történeti Szemle 1915. 114—122 és 206—219. Prónay Antal, A kegyesrendiek magyarországi iskoláiban 1670—1778. előadott drámák jegyzéke.) 1777-ben jelent meg a Ratio Educationis, amely rendelet államilag szabályozta a tanítás módját. Ennek értelmében kétféle elemi iskola volt: egyszerű (schola trivialis) és főelemi vagy nemzeti (schola nationalis). Vácon mindkettő volt. A három osztályú nemzeti iskolának német és
