Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
GYŰLÉSEK. 119 b. Marie virginis de Niue A. dom. 1447.) De aligha időzött sokáig Vácon, mert a közelgő országgyűlés miatt visszaköltözött Budára. d) Október végén azonban megint Vácon van. E hó 29-én innen parancsolja meg a pozsonyi káptalannak, hogy Nagyabonyi Sebestyén ellen vizsgálatot indítson. (Datum Wacie die dominico proximo ante festum Omnium sanctorum A. d. 1447.) Ettől az időtől kezdve az országos tanács, úgy látszik, ez év végéig Vácon maradt, mert december 18-án és december 30-án innen küldi parancsait a pozsonyi káptalanhoz. e) 1448-ból szintén van bizonyítékunk arra nézve, hogy az országos tanács Vácon volt. Augusztus 30-án innen kelt levelében ad parancsot a pozsonyi káptalannak. f) 1449. január második felében újból Vácon találjuk. E hó 24-én megint parancslevelet küld a pozsonyi káptalannak. g) 1450-ben maga Hunyadi János kormányzó is megjelenik Vácon, hogy személyesen vegyen részt az országos tanács gyűléseiben. Az augusztus 22-én hozzája küldött pozsonyi követek itt keresték őt fel. Pozsony város ez évi számadáskönyvében 'így van ez följegyezve: Item am Samstag In vigilia Bartholomei apóst, sind ausgeschikt warden zu Ros in potschaft peter Kursner vnd der prokschi mit briefn zum Gubernator — hvnad Janusch — gen der freyenstadt, ader wo man den findt, den hab wir gebn zu zerung, vnd liabn Inn funden zu Boczn 2 libr. den. (Knauz Nándor, Az országos tanács és az országgyűlések története 1445— 1452, 30, 40, 73, 76, 83, 87, 98 és 162.) Feltűnő, hogy az országos tanács ily gyakran tartotta üléseit Vácon, pedig könnyen megtaláljuk ennek a magyarázatát, ha tudjuk, hogy Agmándi Péter váci püspök az ország kancellárja volt. Az ő kedvéért és az ő meghívására tartották itt a tanácsurak gyűléseiket. 4. Igen fontos tanácskozásai voltak Vácon Hunyadi Mátyás királyunknak 1462 május első napjaiban az itt egybegyűlt főpapok és országnagyokkal Giskra cseh hadvezér és Frigyes császár viszálykodása ügyében. Kellő eredménnyel nyert befejezést mind a kettő. Ismertetésüket itt adjuk: a) Mikor Albert királyunk 1440-ben meghalt, özvegye Albert utószülött fia, László érdekében zálogba adta a szent koronát Frigyes császárnak, birtokait és ékszereit eladta, hogy zsoldosokat fogadhasson. Ezeknek a cseh zsoldosoknak vezérévé brandisi Giskra Jánost tette. Őt bízta meg az északi vármegyék megszál
