Tragor Ignác (szerk.): Váci érdekességek - Váci könyvek 9. (Vác, 1923)
II. Könyv: Lexikon
114 FÖHARMINCAD — FLÓRA. és vonóalakjáról a Fibula ad arco violino nevet is viseli, de Terramare-fibulának is hívják. A szerkezete nagyon egyszerű, egyetlen drótból áll, melynek egyik vége a tüske hegye, másik a tüske fogó. (L. Tragor Vác, és vidékének archaeologiája 9—12.) Váci flanel!, flanélosok. Külön iparág foglalkozott a céhrendszer idejében a ruhák bélésének előállításával. Leginkább a paraszti öltönyöket készítő úgynevezett magyar szabóit részére szállították árúikat, de olyan nagy kereslet volt bennök, hogy alig győztek a fővárosi nagy kereskedők rendeléseinek eleget tenni. Vásárok alkalmával Ipolyság, Balassagyarmat és Losonc városokból, általán az északi megyékből jöttek ide kereskedők és szabók flanell szükségleteiket kielégíteni. A flanellt tiszta gyapjúból készítették és sárgás fehér volt a színe. A fekete bárány gyapjújából készült flanellt szürkés színe miatt szamár-szőrnek hívták és paraszt-szoknyákat ú. n. szamárkákat varrtak belőlük. 30—32 krajcár volt rőtjének az ára, míg a fehéret 40 krajcárért vesztegették. Váci főharmincad. A váci kir. harmincad hivatalt a török hódoltság alatt föharmincad váltotta föl. (L. Váci harmincad.) Váci flóra. Hazánk középvidékének növényzete Európa szerte ritka érdekességű, Vác a hatalmas Naszállal egyik kiváló pontja Középmagyarországnak, melynek flórája a déli és keleti növényzet tagjainak találkozóhelye, továbbterjedésének határvonala, bécsi útjának pedig feltartóztató ja. Vác vidéke flórájának itt a Nagy Magyar Alföld határán több érdekes ritkasága van. Ezek a következők: 1. A recés sáfrány (Crocus reticulatus Stev.) Ez az érdekes kis hagymás növény Tőkés Lajos 1908-ban megjelent Növénytanában körülbelül természetes nagyságban van lerajzolva. Virága a valódi sáfrány virágához hasonlít, csakhogy kisebb. A körülbelül mogyoró nagyságú hagymáját vízraktározó hálózat veszi körül. Valamikor nagyon sok volt belőle a Timárrétnek vagy Gyakorlótérnek nevezett területen. A váci virányon kívül sehol másutt nem fordul elő, sőt már itt is alig lehet találni. A budapesti botanikus kertbe Vácról vittek belőle néhány példányt. 1912-ben Báró Ambrózy Sándor Malonyáról (Bars m.) a váci kegyesrendi főgimnázium természetrajz tanárától kért botanikus kertje számára egy pár példányt. Már akkor sem volt belőle sok, de kérése mégis teljesíthető volt. Azóta rávetették magukat a Budapestről kiránduló növénygyűjtők és növénygyűjtemény-kereskedők és ezt az érdekes ritka kis növénykét, úgylátszik, teljesen kipusztították. Dr. Moes Gusztáv
