Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Theresianum belső története
BELSŐ TÖRTÉNETE 57 A történelemből Magyarország történetét tanulják; tanulnak a hunokról, Attiláról, a magyarok vándorlásairól Szent István királyig. A történelmi ismeretekben a tanulók a negyedévenként tartatni szokott akadémiákon gyakorolják magukat, úgyhogy a harmadik negyedévben fel tudják sorolni, hogy Magyarországon abban a században kik a királyok, mit tettek a közéletben, háborúban, az egyház szempontjából, kik az érsekek, prímások, nádorok, a curia bírái, a kiváló hősök, nagy emberek, miféle külső és belső háborúk voltak s egyéb változások. A legalsó osztályban az irás-olvasás elemeit tanulják a kis gyermekek, azután a névragozást, melléknév fokozást, igeragozást, a hiányos igéket, könnyebb mondatokat, különösen olyanokat, amelyekben nevelői gondolat van, tanulnak könnyebb mondatszerkesztést. Ezek részére, ha az akadémiákon szerepelnek, kijelölnek olyan párbeszédeket, amelyekből látják, hogy milyen tiszteletadással kell viseltetniük a szülők, tanárok iránt, hogyan kell viselkedni az iskolában, a templomban, mi az, ami Isten és emberek előtt kétívesekké teszi őket. Mindenegyes gimnáziumunkban az igazgató hetenként legalább egyszer megjelenik az előadásokon, hogy lássa, vájjon a tanárok és tanulók teljesitik-e kötelességeiket, hogy felhasználják-e a tanítási időt. A házfőnök az igazgatóval együtt havonként végez látogatást s megvizsgálja, hogy abban a hónapban milyen az előmenetele a növendékeknek; ezek a vizsgálatok husvét után és az őszi szünet előtt különös gonddal történnek. A tanulók kiválogatása az iskolai év elején a legnagyobb. Ha valamely tanulót tehetségtelennek, szerfölött lustának vagy romlottnak találnak, azt az iskolai év ideje alatt is eltávolitják. A szorgalmasok s azok, akik az alsóbb osztályokban jó előmenetelt tanúsítanak, az igazgatók ítélete alapján évközben is magasabb osztályba kerülnek. Ahol színpad van, ott a házfőnök és igazgató gondos ellenőrzése mellett szinielőadásokat tartanak; akadémiákat is alakítanak, amelyekben bemutatják a tanulók, hogy milyen eredményt értek el a vallástanban, a történelemben, a szép- és helyesírásban, a számtanban, a földrajzban, a chronologiában, osztályuk előirt tárgyaiban, ismereteik felhasználásában, az auctorok olvasásában. Amint jeleztük, ez csak általános vázlatos képe a piarista iskola életének, amelyben a jezsuita iskoláktól eltérően hangsúlyozottabban szerepel a számtan és a magyar történelem. A rend kezdettől fogva nagy gondot fordított a tagok reális irányú, továbbá
