Kisparti János: A váci Theresianum története - Váci könyvek 8. (Vác, 1914)
A Theresianum külső története
A Theresianum. A) Külső története. A haladó idők szellemében való nevelés ügye a XVIII. századnak már az első negyedében mindjobban foglalkoztatta azokat a köröket, amelyek érintkezésben voltak a nyugati eszmeáramlatokkal. Minél inkább vált érezhetővé az iskola és az élet egymástól való eltávolodása, minél inkább látták, hogy az iskola a meglevő keretekben nem tudja a tanulót felszerelni azokkal az ismeretekkel, amelyekre különösen a főranguaknak és nemeseknek, az országos ügyek leendő vezetőinek szüksége lesz, annál inkább érlelődött és annál szélesebb körben terjedt egyfelől az iskolai nevelésoktatás rendje megváltoztatásának gondolata, másfelől az a kívánság, hogy a nemesi rend, a főranguak gyermekei ne legyenek arra utalva, hogy külföldön szerezzék meg korszerű műveltségűket, hanem ennek megadására itthon létesitsenek intézményeket. A rendi világban s hazánk sajátlagos viszonyai között érthetően fontos volt, hogy a rendi Magyarország vezetői hol, milyen befolyás alatt nyerik neveltetésüket. Természetes tehát, hogy a nemesi ifjak részére létesített akadémiák felállításánál nemcsak nevelési, hanem politikai szempontok is közrejátszottak. Látjuk ezt Koptik Oddo bencésapát esetében, aki Mária Terézia uralkodásának első éveiben felvetette egy nemesi akadémia tervét22) s dicséretre méltó buzgósággal szorgalmazta annak kivitelét, de fáradozásait politikai szempontból hiúsították meg. Koptik Oddo törekvései bennünket közelebbről is érdekelnek, mert mikor a felállítandó akadémia számára helyet kerestek, a terv egyik jóindulatú támogatója, gróf Eszterházi József horvát bán, a helytartótanács egyik legbuzgóbb tagja Vácot ajánlotta. Az ajánlatot gróf Uhlfeld főkancellár azzal utasította vissza, S2) V. ö. Károlyi Árpád: Nemesi Akadémia terve a múlt század első feléből. Századok. 1884. 1—21. 1. II. 3*
