Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
74 A VÁCI CÉHEK. említettem, külön alap is volt. Ha súlyos, esetleg halálos volt a haj, a dékán köteles volt a beteg mellé nappalra egy, éjjelre pedig két legényt állítani ápolás végett, Amelyik legény ezt elmulasztotta, büntetést fizetett, a szűcsöknél huszonöt pénzt. Ha a beteg legény meghalt, a gyógyítási költségeket fentmaradt holmijainak árából fedezték, amiből ha megmaradt valami, rokonainak adták; ha ezek nem voltak, a céhládáé lett, vagy pedig az öregcéhé. A halottat az egész céh köteles Amit kikisérni a temetőbe. Ha mester, mesterné, vagy mestergyermek halt meg, adékán hivására köteles volt a kiscéh elmenni a temetésre büntetés terhe alatt. A legényeknek is éppen úgy, mint a mestereknek, meg volt a maguk céhük, amelyet az öreg- vagy mestercéhvel szemben kisvagy le gén у céhnek neveztek. Ennek a legény céhnek az volt a rendeltetése, hogy a legények ügyes-bajos dolgait tárgyalja és elintézze. Jóllehet külön céhük volt, mindazonáltal az öregcéhtől függött a legénycéh, amire következtetni enged, sőt bizonyítja is az a körülmény, hogy ezek csakis az öregcéh engedelmével jöhettek létre, továbbá a legénycéh feje a mesterek közül válasz+ott atyamester volt, kinek segítségére a rend fenntartására rendelt két bejáró mester szintén mesterek voltak. Ezt a függést világosan kifejezi a szűrszabó legények céhlevelének 15-ik pontja, amely szerint a legénycéh jövedelmének felét az öregcéhnek köteles adni, mivel „az öregcéh szerzetté az Articulust“, vagy pediglen a kőművesek és kőfaragók céhlevele, amely szerint a máshol tisztességgel dolgozó legényt csak úgy lehet felvenni a legénycéhbe, ha a mestercéh megengedte. A legénycéheknek is voltak céhlevelük, amelyek közül a következőket ismerjük: A szűcs legények 1719. ápr. 25-én kérik és veszik át a győri szűcs legények céhlevelét, amelyet hiányos leirása miatt újból leírattak és kiadtak 1745. dec. 30-án, s ez maradt ránk. A céhlevelet 1726. jún. 2-án kezdték használni. 1732. dec. 28-án egy új pontot, harminckettediket, csatoltak hozzá. A kovács és kerékgyártó legények céhlevelét az 1725-iki céhlevélnek 22—30-ig terjedő cikkelyei képezték, amelyek külön a legények részére szólanak. Az asztalos legényeknek két céhlevele maradt ránk. Az egyiket a budai céhtől kérik és kapják 1741. jul. 19-én. Ez egy 1794-iki másolatban maradt föl. A másikat 1834. jun. 1-én kapták. A szürszabó legények 1750. dec. 8-án kapták negyvenegy cikkelyből álló céhlevelüket a mesterektől.
