Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
IV. A legénykedés
A LEGÉNYKEDÉS. 71 magyar szabó legények céhlevele tiltja egy heti bér büntetéssel.77) Még azt is meghatározták, meddig volt szabad kimaradni. A csizmadia legény este nyolc órakor köteles volt otthon lenni, amit később tiz óráig terjesztettek ki; az asztalos legény este kilenc órakor volt köteles otthon lenni kilenc kr. büntetés mellett. Ha egész éjjelre maradt ki, a csizmadiáknál négy heti bérrel, az asztalosoknál tizenöt kr.-ral, a szűcsöknél pedig három pénzzel sújtották. A kilenc órán túli kóborlást az asztalosok félheti bérbüntetéssel sújtották. A szitkozódást szigorúan büntették. A szűrszabó legények céhlevelében olvassuk, hogy „ha valamellyik szitkozódna attaval, teremtettevel, vagy leikővel, az uczakon vagyis házaknál, avagy verekednék, egy társpohár légyen büntetése.“ Ugyanezt találjuk a magyar szabóknál is. A szűcsöknél két font viaszra büntették azt, aki „lelkivel“ szitkozódott. Magára az erkölcsi viselkedésre nagyon felvigyázlak. A szűcs legények céhlevelében olvassuk: „Hogy ha valamely Szűcs Leginy gonosz Asszonyi állathoz adná magát, avagy leányhoz, annak büntetése két forint, hogy ha penig meg nem szűnnék meges iffiú büntetése légyen.“ Tilos volt az éjszakai csavargás, korhelykodás és más erkölcstelenség, mert „az által nem csak az urának mestersigihez való kötelessigínek végben való vitelire magát alkalmatlanná teszi, — Írja a csizmadia legények rendelkezése — hanem magátt is annyira elrontya, hogy se jó Polgárt sem pedig jó mestert! belüle reményleni nem lehett.“ Előfordul végül még a megbélyegzés is, még pedig az asztalosoknál. Yolt egy fekete könyvük, amelybe a becstelen legényeket jegyezték fel, akiknek neveit minden négy hétben felolvasták, hogy ezeket még más helyen se tartsák becsületeseknek mindaddig, míg a mesterekkel és legényekkel ki nem békülnek. Mikor a céh nem tudta elvégezni, vagy nem végezhette el a bűn nagysága miatt a szóban forgó ügyet, vagy pedig, mikor a mester, vagy a legény megfelebbezte az Ítéletet, a városi hatóság ítélkezett. 1803-ban Bakai János molnár legényt botránkozó magaviseleté miatt a céh kiutasította a városból, a mestere a városi hatósághoz felebbezett.78) 18 2 4-ben a varga céh egy legényt nem akart megtűrni a városban lopásai miatt. Az ügy a városi hatósághoz 77) Magyar szabó legények céhlevele. 1780. VI. 78) Protocollum Episcopalis Cittis Vacz de anno 1803.
