Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
I. A céhek alakulása
A CÉHEK MEGALAKULÁSA. 15 vetkeztethetünk, de keletkezésük évét nem tudjuk. Ez állításunkat bizonyítja az 1503-ból való magyar varga és a XVI. századi német varga céhpecsét. Mikor elfoglalták és megszállották a várost a törökök, kiknek igája alatt kevés megszakítással körülbelül száznegyvenkét évig volt. jórészt megszűnt az ipar, ezzel kapcsolatban lassankint megszűnhetett céheink jó része is, és új nem keletkezett az ő idejükben, csak később, kitakarodásuk után. Keletkezett ugyan egy céh 1607-ben, mikor időközben a magyarok kezén volt Vác, ami tényleg is úgy volt, mivel a tizenöt éves háború tartama alatt jórészt és ezután több évig a magyarok voltak a város urai. A törökök kiűzése után pedig újból fellendült az ipar városunkban. így történt, hogy a váci céhek keletkezése legtöbbnyire a XVII. század végére esik, a török járom alóli felszabadulás utáni időkre. Ekkor lépnek egymás után előtérbe céheink és csakhamar fel is virágzanak; megélénkítik Vác életét, megteremtik az ipart, fellendítik a város kereskedelmét s velük kapcsolatban a város fejlődése is nekilendült. Ennek fő indító oka a város alkalmas fekvése volt, amennyiben egyfelől a Duna, másfelől pedig a vidékről vezető útak futottak össze, az idegenek ezreit vezetve Vácra. A vidékieket pedig egyedül Vácra utalta, mivel a környékben Pesten és Budán kivül egyetlen nagyobb város sem volt fel egészen Xógrád megye északi részéig, Bars és Heves megye innenső feléig. De a Pesttől feljebb fekvő faluk is inkább Vácra szorítkoztak, mint Pestre. Vác Pest után a legnagyobb iparos város volt Pest megyében. E szerencsés helyzetet azután a céhrendszer ki is használja, de oly módon, hogy minden versenyt elvetve, nemes munkával, kiváló szorgalommal és ügyes munkafelosztással igyekeztek régi iparosaink megfelelni a rájuk rótt feladatnak mindenkinek megelégedésére és önmaguknak becsületesen szerzett hasznukra. Nemes törekvésüket előmozdítja a felsőbbség és maga a társadalom; amaz megvédelmezi őket minden bajtól és veszélytől, emez pedig megbecsüli őket munkájukért és az ezzel szerzett tekintélyükért. A váci céhek emelkedésének s vele együtt a város ipara haladásának, amint már emlitettem, egyik fontos tényezője a város alkalmas fekvése volt. Szomszédban Pesten és Budán kivül nincs nagyobb város, Esztergomot a Duna választja el, amely egyúttal a környékbeli Dunántúl és Dunáninnen iparának és kereskedelmének határvonala is volt. A környéken fekvő kisebb é,s nagyobb helységek iparosai a váci céhekre szoritkoztak és azokba iratkoztak be. De nemcsak a környék, hanem a távolabb fekvő helyeknek is
