Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

VI. A mesterség védelme

A MESTERSÉG VÉDELME.

107

7. esztergomiak

8. győriek

Naszályhegy felőli részen:

1. budaiak

2. óbudaiak

3. gyarmatiak

4. nagyorosziak

5. párkányiak

6. komáromiak

7. szécsényiek

8. losonciak

Egy-egy szakmabelieknek megvoltak a szokásos vásári árulóhelyeik, amelyeknek változtatásával többször súrlódás keletkezett. 1851-ben a csizmadiákat elhelyezték régi helyükről, amelyen már ötven év óta árultak s azt kikavicsozták ; ezért kérik a hatóságot, hogy ne változtassa meg helyüket.

A helyváltoztatásnál tekintettel voltak mesterembereink az azzal járó kárra is. így 1825-ben a váci, pesti, budai férfi és aszszonyöltönyöket készítő német szűcsöket a Szt. Kókusz kápolna mellé helyezte a hatóság. Helyük azonban alkalmatlan volt, mivel a többi árulóktól távol van s a vevők nem is keresik fel őket. A tanács kérésüknek helyt adott s a vámháztól lefelé eső helyre tette őket. A vásárra hozott munkákat a céhek műlátói mind megvizsgálták és ha rossz munkát találtak, elkobozták. Az elkobzott rossz munkák árát vagy a szegényház, vagy a kórház javára forditották ; sőt még a műlátónak is kellett dijat fizetni. Ha a műlátó vizsgálata nem tetszett a megbüntetett mesternek, uj műlátókat küldöttek ki.30)

Az árulásban rendet és egyöntetűséget kellett tartani. A szúrszabóknál azt, ki a másik mester karójára vég szűröket húzott, harminc kr.-ra büntették. Ha a vidéki kádár nem tudta eladni munkáit, bármelyik váci átvehette, de ha a másik vásárig nem tudta eladni, a felmaradtat visszaadhatta.31)

Az országos vásárokon kivül voltak hetivásáraink is. A hetivásárt Mária Terézia engedélyezte a városnak 1761. jul. 7-én Eszterházy Károly gróf váci püspök közbenjárására s megtartási napul hétfőt és csütörtököt tűzte ki. A hetivásárok ideje később hétfő és csütörtök helyett kedd és péntek lett. A hetivásárokon

30) Kádárok céhlevele. 1696. 10. ai) Kádárok céhlevele. 1696. 11.