Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
I. A céhek alakulása
10 A VÁCI CÉHEK. léssel, hogy a rendet és keresztény életet előmozdítsák és a földes uraság hatalmának sohase szegüljenek ellen. Újból Eszlerházy Károly gróf váci püspök erősíti meg 1762. máj. 1-én. Kétféle takács volt: magyar és német. A magyarok 1825-ben el akartak válni a németektől, mivel a német takácsok a céh jövedelmét csak elfogyasztják, elborozzák és a vándorlevelet csak németül állítják ki. Erre a városi tanács úgy intézkedik, hogy ezentúl felváltva legyen a céhmester a magyar és német takácsok részéről és hogy részrehajlatlanúl intézkedjenek.8) Továbbá egy magyar és egy német jegyzőt kell választani, kik a magyar takácsok részére magyarul, a németek részére pedig németül állítsák ki a vándorlevelet. A kőművesek és kőfaragók egyesült céhe 1731. ápr. 13-án kapja huszonhat cikkelyből álló céhlevelét III. Károlytól Althann Frigyes gróf váci püspök ajánlatára és közbenjárására. Lincz Orbán, Steverer Ferenc, Büttner János György kőműves mesterek és Windischbauer Gáspár kőfaragó mester kérik. A XIX. század közepe táján a cseréprakók is összeolvadnak velük, kik eddig a pesti cseréprakó céhben voltak vidékiekként. A ssürszabók 1755. aug. 29-én kapják Mária Teréziától tizennégy cikkelyből álló céhlevelüket. Pest megye közgyűlése 1755. szept. 27-én hirdeti ki. A szűrszabók eleinte a magyar szabókkal voltak együtt. Erre vall az, hogy a magyar szabók 1699-iki céhleveléhez csatolt irás aláírói között egy, Szombathelyi Szűrszabó Pál, szűrszabó mester is szerepel. Ugyancsak világosan bizonyítja Althann Károly gróf váci püspök is 1755. okt. 6-iki megerősítésében. Csak később váltak el és alakítottak céhet. De kiválásuk már 1755. előtt meg volt, ugyanis a szűrszabó legények céhe 1750-ben alakúit meg és a legények céhleveléről lelógó pecsét pedig már a szűrszabó céhé, melyen azonban az évszám nem vehető ki. Kiválásukra és külön céh alakításukra legkiválóbb bizonyíték az 1750-iki legénycéh kiváltságainak záradéka, melyben világos említést tesznek az elválásról.9 Ennélfogva egy ideig kiváltság nélkül éltek, míg 1755-ben el nem nyerték céhlevelüket. 1761. ápr. 3-án Eszterházy Károly gróf váci püspök megerősíti és még három új pontot ad hozzá. s) Protocollum Episcopalis Cittis Vaciensis. De Anno 1825. e) „Költ nemes Püspök Residentialis Yácz Városkában az Vásár míves Szabóknak elvállása után die 8 va. Decembris 1750 esztendőben.“
