Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)

VI. A mesterség védelme

102 A VÁCI CÉHEK viselik (mivel hogy tsak bujdosók), hanem az Törvény szerint va­lóknak életeket, hasznokat, és darabb kenyereket ell vévén, mint ha ell lopnák. Azért énnek utánna efféléknek az Yárosy Polgár földén, és fundussán helye ne légyen.“ Nincsen olyan céhlevél, mely ne üldözné ezeket, sőt legtöbbször a felsőbb hatóság segít­ségét is kikérik és ez a legnagyobb készségei pártolja őket kéré­sükben. A kontárok ellen a céhleveleken kivül igen sok tilalom jelent meg; a városi tanács 1776-ban, a káptalan 1795-ben, az úriszék 1830-ban, a megyei főnök 1853-ban stb. stb. intézkedett ellenük és tiltotta el őket a munkálkodástól. Ha kontár működött a városban, az illető szakmáju céhmes­ter köteles volt ezt tudomására adni a birónak. Ennek engedelmé­­vel és felhatalmazásával a céh kiküldöttjei megjelentek nála és a kontár minden kész és készülő munkáját és szerszámjait elve­­hették és el is adhatták; az árából befolyt összeget vagy egészen, vagy csak felében beszolgáltatták a céhládába. Sőt ha kellett, még segítséget is tartozott adni a városbiró, „hogy annak ereivel afféle kézmívet tőlük szabadon elvehessék.“15) A kontárnak nem volt szabad ellenszegülnie ezeknek a kikül­döttek hivatalos ténykedésének, hanem békével kellett eltűrnie azok működését. Ha ellenszegült, súlyosan büntették. 1766-ban Yojtek Jó­zsef kontárkodó szűcs a céh kiküldötteit lehuncutolta, amiért hu­szonnégy órai fogságot kapott és egy frt. birságot az épitendő püs­pöki templom részére, munkáját pedig a városházára vitték.16) A kontár nem tarthatott legényt, mert elvitték tőle erőszak­kal.17) Inasa csak úgy szabadulhatott fel, ha még egy évig dol­gozott inasul céhes mesternél a tanulólevélért. Ha legény mert kontárkodni, megbüntették, kivévén azon esetet, ha megszorult, de akkor is két hétnél tovább tilos volt kon­­tárkodnia. A szűcsöknél a kontárkodó legény négy frt. büntetést fizetett, a szürszabóknál pedig egy társpoharat a kis céhnek. A kontárkodó legényekkel sok baja volt a kőműves és ács céhnek, mivel ezek csoportosan összeállva, munkát vállaltak, sőt más le­gényeket is elcsábítottak jobb fizetés kecsegtetésével. 1804-ben a kőműveseknél a legény napibére nyáron hetvenöt, télen hetven krajcár volt. Erre több legény összeállott és munkát vállalt, sőt másokat is elcsábított egy frt. napibérrel. A céhek panaszára a is) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céklevele. 1714. IV. 2. i«) Protocol!um Capitularis civitatis Vaeiensis De Anno 1766. i?) Német vargák céhlevele. 1728. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom