Duray Kálmán: Váci céhek - Váci könyvek 5. (Vác, 1912)
VI. A mesterség védelme
102 A VÁCI CÉHEK viselik (mivel hogy tsak bujdosók), hanem az Törvény szerint valóknak életeket, hasznokat, és darabb kenyereket ell vévén, mint ha ell lopnák. Azért énnek utánna efféléknek az Yárosy Polgár földén, és fundussán helye ne légyen.“ Nincsen olyan céhlevél, mely ne üldözné ezeket, sőt legtöbbször a felsőbb hatóság segítségét is kikérik és ez a legnagyobb készségei pártolja őket kérésükben. A kontárok ellen a céhleveleken kivül igen sok tilalom jelent meg; a városi tanács 1776-ban, a káptalan 1795-ben, az úriszék 1830-ban, a megyei főnök 1853-ban stb. stb. intézkedett ellenük és tiltotta el őket a munkálkodástól. Ha kontár működött a városban, az illető szakmáju céhmester köteles volt ezt tudomására adni a birónak. Ennek engedelmével és felhatalmazásával a céh kiküldöttjei megjelentek nála és a kontár minden kész és készülő munkáját és szerszámjait elvehették és el is adhatták; az árából befolyt összeget vagy egészen, vagy csak felében beszolgáltatták a céhládába. Sőt ha kellett, még segítséget is tartozott adni a városbiró, „hogy annak ereivel afféle kézmívet tőlük szabadon elvehessék.“15) A kontárnak nem volt szabad ellenszegülnie ezeknek a kiküldöttek hivatalos ténykedésének, hanem békével kellett eltűrnie azok működését. Ha ellenszegült, súlyosan büntették. 1766-ban Yojtek József kontárkodó szűcs a céh kiküldötteit lehuncutolta, amiért huszonnégy órai fogságot kapott és egy frt. birságot az épitendő püspöki templom részére, munkáját pedig a városházára vitték.16) A kontár nem tarthatott legényt, mert elvitték tőle erőszakkal.17) Inasa csak úgy szabadulhatott fel, ha még egy évig dolgozott inasul céhes mesternél a tanulólevélért. Ha legény mert kontárkodni, megbüntették, kivévén azon esetet, ha megszorult, de akkor is két hétnél tovább tilos volt kontárkodnia. A szűcsöknél a kontárkodó legény négy frt. büntetést fizetett, a szürszabóknál pedig egy társpoharat a kis céhnek. A kontárkodó legényekkel sok baja volt a kőműves és ács céhnek, mivel ezek csoportosan összeállva, munkát vállaltak, sőt más legényeket is elcsábítottak jobb fizetés kecsegtetésével. 1804-ben a kőműveseknél a legény napibére nyáron hetvenöt, télen hetven krajcár volt. Erre több legény összeállott és munkát vállalt, sőt másokat is elcsábított egy frt. napibérrel. A céhek panaszára a is) Szíjgyártók, nyereggyártók és csiszárok céklevele. 1714. IV. 2. i«) Protocol!um Capitularis civitatis Vaeiensis De Anno 1766. i?) Német vargák céhlevele. 1728. 16.
