Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

III. Mátyás király uralkodása

10

A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE.

Ferrarában 1483-ban Fra Girolamo Savanarola mint szokatlan emberfeletti jelenség tűnt fel. Nálunk Esztergomban temetni ri Pdbart döngette a közerkölcsiség érckapuját, s a veséket marcangolta, midőn Ezeckiel prófétára hivatkozott, hogy a fejedelmek ragadozó farkasokká válnak s az Гг csak az igazaknak ád gyermekeket, nem azoknak, akik meg nem érdemelték. — Váljon meghallgatta-e csak egyszer is a hitbuzgó Beatrix királyné a mit ez barát a prédikáló székből hirdetett? — kérdezte megilletődve Berzeviczy Albert.*')

A protestantismus betolakodását se az egykorú erkölcsbírák, se maga a nép nem várta, nem várhatta. Az indifferentismus által azt senki se hátráltatta, csak mindenki jobban elősegítette.

innen történt, hogy az emberiség az indulatoknak, az emberi szenvedélyeknek szabad teret engedett; az ösztön a jogéletben, a tévedés a dologban, a félreértés a személyek közt oly gátakat emelt, melyekről az előző korok gyermeke sejtelemmel sem birt. A politikában különféle kalandok, a kósza szerelem, nem a józanság s az illem hatáskörének átlépése irányították ötletszerüleg az életkérdéseket.

III. Mátyás király uralkodása.

Mikor ezelőtt tizenöt esztendővel Fraknói Vilmos a Mátyás megválasztását jellemezte ezen kifejezésre ragadtatta magát: „Csodálatra méltó törvénye az emberiség fejlődésének, hogy népek lelkében megfogamzott új eszmék és vágyak, mikor a fejlődés természetes folyamatában megérlelődnek, ellenállhatatlan erővel törnek uralomra; az erőszakos kezek melyek eléjök akadályokat gördítenek: ezzel diadalukat siettetik."**)

Olvassa e sorokat kiki, s gondolkozzék az emberiség fejlődésének tapasztalatilag beigazolt itt érintett törvényéről; a világhistória szigorú, kérlelhetetlen logicájáról s vonja le szabadon azokat a tanulságokat, amelyek elementáris erővel vissza

*) „Magyar tört. Életrajzok." XXIV. köt. Budapest, 1908. évf. 419. lap.

**) .4 magyar nemzet története. Szerit. Szilágyi Sándor. Budapest, 1896. 1V. köt. 169. lap. Mátyás királyról, mint uralkodóról classicus tömörséggel irt Csánki Dezső: Rajzok Mátyás király korából, Budapest. 1903, „Magyar Könyvtár“ 331. füzet 22—35 lapján.