Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

XII. A törvénycikkek hitelességének védelme

72

A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE.

Báthory nádor maga írta, hogy az országgyűlés hirdetésében részt venni nem tartotta fölöslegesnek.

Azon adat, hogy a nádorispán a kunok bírája volt, igazolja IV. László 1397. évi levele. Mutatja a Miklós nádor 1843. évi hirdetménye ;*) tanúbizonyságot tehet róla II. Ulászló 1498. évi decretumának 47. és a II. Lajos király 1523. évi decretumának 51. törvénycikke.

Hímet varrni abból sem igen lehet, hogy a nádort bizonyosan olyan tisztség is megillette,. amelyet előzőleg főkapitányok, helytartók végeztek avagy speciális esetekben gyámsági ügyekben intézkedniük kellett.

Madarassy Ferenc a nádort mint jádrai grófot tolja előtérbe; mert valamikor egész Dalmáciának ezen gróf volt a bírája; így fordul elő Zsigmond király idejében, mikor László nápolyi király a magyar koronára való igényeit elvesztette.**)

Ha se Telegdi Miklós, se Mossóczy Zachariás előtt semmi azon korbeli történetírónál sem fordult elő sem oklevél, sem olyan hivatkozás amely erre világot derítene: az még nem azt jelenti, hogy ilyen okiratok egyáltalában sem létezhettek, hanem csak azt, hogy a magyar „Corpus Juris“ legelső szerkesztői ügyet nem vetettek arra.

Már Kovachich János Miklós kilenc olyan codexet ismert, melyek a váci országgyűlés végzeményeit foglalják magukban, és a melyek közül az Illosvay-féle 1544-ből való, tehát csak ötvenkilenc esztendővel utóbb készült, mint amelyben a váci országgyülést megtartották.

A nádorispán főkapitányi méltóságát elismerik, utóbb az 1550. évi I. t.-c.; a II. Ferdinánd király koronázási hitlevele vagyis az 1622. évi 2. t.-c.; továbbá a III. Ferdidánd alatt az 1638. évi 1. t.-c. a megerősítésről; de különösen I. Lipót királynak az 1681. évi 1. t.-c., mely utóbbi által törvény ereje szerint hivatkozás történt a váci országgyűlés hat első pontjára.

*) Fejér: Cod. Dipl. IX. köt. I. darab 166. lp.

**) Porro non salum salis sed etiam tricesimarum Camcralos' reditus sub Sigismundo Rege in Dalmatia usuvenisse perspicue demonstrat Instructio, quam Senatus Jadrensis anno 1393. suis ad Curiam Regis Sigisinundi nunciis Tlieobaldo de Nassis, et Mazzolo de Fanfogna dederunt in qua luculenta est mentio de Tricesima et de Tratta Salis, quarum solutionum medietatem a civitate Jadrensi Banus Slavoniae percipere solebant. Disserta, tiones etc. 138. lp.