Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

X. Az 1485-iki országgyűlés kútforrásai

X. AZ 1485-IKI ORSZÁGGYŰLÉS KÚTFORRÁSAI.

57

X. Az 1485-iki országgyűlés kútforrásai.

Mátyás királynak mindössze hat különféle decrétuma maradt fenn; az első 1462-ből, amely csupán három cikkelyből áil; az utánna következő 1464-ból, amelyben a király megerősíti boldog emlékezetű elődeinek I. vagy nagy Lajos törvényeinek s vele együtt a II. András király aranybullájának, végül a Zsigmond nagyobb decrétumának megfelelő passusait. Három végzeménye 1471. 1474. és 1478. évekből való, amelyek egytől egyig a váci országgyűlést megelőző időben keletkeztek.

A Mátyás király harmadik és negyedik decrétuma közé van illesztve az országos rendek 1474. évi „Constitutiones inclyti statuum et ordinum regni Hungáriáé“ című azon határozata, melyet Magyarország karai és rendei a királynak az országból való távolléte alatt tartott országos gyülekezetükben hoztak; amelynek eredeti példánya tizenkét pecséttel ellátva a Horvát-Szlavonország zágrábi levéltárában találtatik.*) Ezt a király külön levélben erősítette meg.**)

Az ötödik decretum után mindjárt a nádori tisztség tárgyában hozott „Articuli pronunciati“ című cikkelyek következnek, amelyekben Mátyás Szapolyai Imrét az ország lakóinak beleegyezésével nádorrá szemelte ki, illetőleg őt már előzőleg meg is választotta.

Az utolsó decretum 1486-ból való, amely nyomtatásban külön is megjelent; sőt könyvalakban is, s mint „decretnm majus" ismeretes. Kiemelendő a régi jogot sok irányban és biztosság tekintetében különösen érdekes mindent egybefoglaló célzatánál fogva. )

A király végzeményei közül az első hatvanhárom cikkelyből áll, s az 1458. évi pesti országgyűlésen adatott ki.

*) Kovacliifih József Miklós: Lectiones variantes decretum comitialium i. regni Hungáriáé in corporo iuris liungarici iuris editorum, quas cx collatione textus eorum cum originalibus authenticis eruit. . . Pestini, 1816. a 21. lapon.

**) Kovachich Márton György: Supplementum ad Vestigia Comitiorum. Budae, 1798—1801. II. köt. 236. lp.

') „Magyar Törvénytár“ 1000—1526. évi törvénycikkek fordították Nagy Gyula, Dr. Kolosvári Sándor és Dr. Óvári Kelemen. Budapest, 1899. XXXII. Ip. — „Tudományos Gyűjtemény“ 1833. évf. II. kötetében Horvát István cikke annak 1488. évi lipcsei kiadásáról, melynek teljes példányát dr. Borovszlcy Samu fedezte fel a szirmabessenyei Szirmay Andor budapesti házában 1898-ban 1. „Akadémiai Értesítő“ IX. köt. 7. füzet 339—342. lapjain.