Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

V. A nemzeti állameszme szószólói

A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. 38 Mohorai Miidós ez, aki 1449—1452-ig a bécsi tudományos .egyetemen végezte tanulmányait, és mint theologus, utóbb mint bölcsészethallgató, barátja, meghitt bizalmasa azon Enea Sylvius­­nak aki II. Pál pápa név alatt szerepelt a világtörténelemben. A magister fokozatot 1454-ben nyerte el Mohorai, mint a váci egyházmegye őrkanonokja s 1478-ig a király több rend­beli küldetéssel bízta meg. Nem is mellőzték őt Rómában sem, mert mint tudjuk, a pápa azt a Szent Jánosról címzett prépostságot, amely 1461. végén megüresedett, neki adományozta.; és pedig úgy, hogy egyszersmint a váci javadalmazását is megtarthassa, s amint az egykorú levelezésekből kitetszik, a pápa hol kamarásának (cubicularis noster), hol atyafiának, testi-lelki barátjának (fami­liaris noster), címezte; s ez a váci kanonok négyszer fordult me.g mint az államügyek szószólója az örök városban. Vitéz Jánosnak a nagyváradi püspökségről a zágrábira való áthelyezését Rómában ez a Mohorai szorgalmazta; majd segítséget kért a dogénál a török ellen, utóbb a pápánál, s a signoria levelét 1468-ban ő vitte el a magyar királynak. Már 1463-ban itthon találjuk; de hét év múlva megint Rómában fordult meg. Mint pozsonyi prépost kieszközölvén hadi célokra azt a tizennyolcezer darab aranyat, amelyre Mátyás­nak oly nagy szüksége volt. A Mohorai bőkezűségének emlékét a váci káptalan is áldva emlegette; így többi közt egy házat engedett át mise­­alapítványokra. Azt a kardot, amelyet a pápa a harcba menő Mátyás királynak küldött, ez a főpap hozta haza és viszont ő kézbesí­tette a magyar király zászlóját a fiorenci köztársaságnak, amely azt az anconai tanácsház ormára tűzte ki. Mohorai Miklóst akkor is igénybe vette Mátyás, mikor Uzon Hasszánt a perzsa fejedelem követét haza eresztette, 6 kísérte el Rómáig, s csak azután ment innen Velencébe. Bár nem dicsekedhetünk azzal, hogy meg nem cáfolható adatokkal bizonyítsuk, miszerint Mohorai Miklós a szabad király­­választás ügyében mennyi és mekkora tevékenységet fejtett ki; azon körülményből, hogy már 1479-ben állandóan az ország területén tartózkodott és csak másfél év múlva ment a váci országgyűlés megtartása után Anconába: joggal feltehetjük, *) *) „Századok“ XXXII. évi. Budapest, 1898. 781. lp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom