Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
V. A nemzeti állameszme szószólói
84 A VÁCI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE, idején a hóna alatt viselt, amelyet bizonyára túláradó örömmel említett volna fel, mint amilyen le nem küzdhető szeretettel, rajongással emlegette a város letűnt, régi dicsősségét mindenha ! Önálló művet a híres váci püspökről Gyurinka Antal írt), melyet dr. Hühner Ernő ismertetett.'-) C) A Szipolyaink. Azon eszme gyakorlati keresztül vitelére, hogy a trónöröklést Mátyás király a nádori hivatal újjászervezése által biztosítsa Corvin Jánosnak, legalkalmasabb eszköznek látszott a Szapolyai családdal való szövetkezés. Se István Ily Miklós, se Felmer Márton nem állítja, hogy a Szapolyai-család magyar eredetű lett volna. Az előbbi író Pozsega szlavonországi vármegyéből való rácnak mondja3) az utóbbi bosnyák eredetűnek.4) Az a Szapolyai János, akit Lehoczky említ a felsőmagyarországi ruthének vajdája (Russine vojvoda)5 *) kinek két unokája összeházasodás utján meglehetősen szerény állásból emelkedett fel még a nagy Hunyadi idejében. Az idősebb Imre írástudó (litteratus), aki a Deák nevet mint jelzőt használta; jóllehet a fegyverforgatásban még Mátyás atyja idejében derekasan begyakorolta magát, 1459-ben Tokajt kapta, amiről Szirmay Antal azt írja, hogy ez tíz esztendővel később történt.“) Teleky József szerint a király Imrét 1459-ben Magyarország összes só-kamaráinak grófjává emelte, utóbb Bosnyákország bánja lett majd horvát- és tótországi bán, aki előbb szepesföld örökös ura, talán gróf és főispán egy személyben.7) ') Gyurinka Antal: Báthory Miklós váci püspök 1475—1506. Nagykörös, 1904. *) „Katii. Szemle“ XIX. köt. Budapest, 1905. 107. és köv. lap. c) Istvánffy Miklós : Pannonii hist, de rebus Ungaricis (magyarul Vidovich György-töl) Debrecen 1867—1871. Libr. IX. és XIII. 4) Felmer Márton: Primae lineae M. Prine. Transylvaniae Historicam Nagyszeben, 1780. 73. Ip. 5) Nagy Iván : Magyarország családai Pest, 1863. X. köt. 487. lap. — Lehoczky A.: Stemmatographia. Posonii, 1796—8. II. köt. 437. lp. ') Szirmay Antal: Cottus Zempliniensis Notitia topographia. Budae, 1804. 136. lp. ’) Teleky József : Hunyadiak kora. X. köt. 618. lap. - i. m. X. köt. 487. lp. Nagy Iván:
