Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

V. A nemzeti állameszme szószólói

V. A NEMZETI ÁLLAMESZME SZÓSZÓLÓI. 31 ő parancsait megvessék; mert kénytelen lenne ezt a legnagyobb megtorlással sújtani, s a Bubla—Regestrum feltünteti, hogy a püspöknek Czegléd város területén, Taksony faluban, s egyéb az egyházmegye fennhatósága alá tartozó helyeken patronatusi joggal dicsekedett.*) Mátyás király később kiegyenlítette a differenciákat, ame­lyek közte és Vác dicső püspöke közt fennforogtak; Báthoryt tanácsosai közé fogadta, s azt lehet mondani, hogy már 1884-ben ő volt a helyzet ura, s az ő befolyása következtében esett a király választása Szapolyai Imrére, akinek nádorrá történendő meg­választását mint alább látni fogjuk — éppen az ő indít­ványára tűzték ki a következő esztendőben egybehívott váci országgyűlésre. Karcsú A. Arzén magyarul közli annak a nevezetes okirat­nak a szövegét, amelyben a király és a püspök közt. felmerült félreértéseket kiegyenlíteni sikerült, s a melyet Bél Mátyás mentett meg az utókor számára: „Krisztusban tdő Atya! Nekünk szeretett hívünk í Ha kegyúri jogunk levelét, melyet különben hozzátok különös kegyelemből intéztünk, inkább jól használni, mint azzal vissza­élni akartatok, s nem igerelve költöttétek volna fel bosszan­kodásunkat; mink bizonyára, valamint a többi parancsainknak engedelmeskedő jó püspüköket, úgy titeket is szívesen enged­tünk volna élni ily kegyelmünk és engedményünkkel. De mivel minden rosznak forrását az ily levélből eredni tapasztaltuk: Mink azon nekünk különösen előterjesztett levelet, ami pecsé­tünkkel, mely hogy arra függesztve volt, azzal dicsekvétek, ezt róla levágván attól megfosztottuk, és azt a levelet, mink nektek ártalmast, összehasogattuk, hogy t. i. azon irat szét­­tépetvén ez által minden ellenünk való incselkedés anyaga elháríttassék és főkép,* hogy megszűnvén az ok, megszűnnék annak eredménye is. írtunk tehát kincstartónkhoz, hogy egy­házatok elfoglalt birtokait, annak visszaadja. Mi ugyanis ama kihágásokat, melyekkel bosszankodásunkat felköltöttétek, nem annyira érettetek, mint inkább testvéretek érdemei, s a többi híveink esedezéseinél fogva engedtük el ez alkalommal, hogy intsünk titeket, miszerint ezentúl óvakodjatok fölhíni a mi bosszankodásunkat. Mert ha úgy, mint eddig szoktatok tenni, *) Karcsú .4. Arzén : Vác város tört. Vác 1885. V. köt. 145. lp..

Next

/
Oldalképek
Tartalom