Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

V. A nemzeti állameszme szószólói

V. Л NEMZETI ÁELAMESZME SZÓSZÓLÓI.

29

s kegyelt engem, hogy különös vendégszeretetét meg kellett bámulnom. Továbbá mindig intett engem, hogy a Mátyás király viselt dolgainak történetét írnám meg, nehogy olyan nagy királynak a házát dicsőítő fénydús tettei a feledékenység homályába temettessenek. Nagyon megtetszett a püspök környezetének méltósága és dísze is. Ugyanis az ö lakásában, vagy imádkoznak, vagy tanúinak, vagy énekeket zengedeznek, vagy mindig tisztes beszélgetéseket folytatnak. Nincs ott henyeség, nincs tunyaság, nincsen idővesztegetés. Mert a várból, melyben a püspöki lakás díszlett, a kertekbe, amelyeket erős falakkal ő vetetett körül és azonkívül halastavakkal ékesített, a kertekből a várba gyakran sétáltak jó emberek társaságában: amidőn a könyvek sem hiányoztak, a sétákat tudományos vitatkozásukkal fűszerezvén. Olykor meglátogatta a püspök az erdővel borított halmokat, szőlővel s fákkal beültetett hegyeket és helyeket, könnyű kocsin vitetve magát olvasgatás és tisztes vitatkozások közt, úgy hogy azt hinné az ember, hogy Minerva meg a Múzsák a legnagyobb örörpmel együtt tanyáznak ama virágos hegyeken és halmokon Baehussal.“*)

A Báthory Miklós könyvtára meg udvartartása vetélkedett az esztergomi érsek udvarának fényével, pompájával. „Elénk szellemi élet virágzott itt, hol folyton vagy szónokoltak, vagy tanulmányoztak, vagy költeményeket énekeltek zene kíséretében, vagy egyéb méltó dolgokról folyt a szó.“**)

A püspök tudós ember volt, — írja Galeotti — szemefénye az Olaszországból ide került humanistáknak, aki még akkor is ('icero tusculanumi kérdéseit olvasgatta, midőn a király olvasószobájában arra várakozott, hogy beboesáttatást nyerjen.

A püspököt a hóna alatt hordozott könyv miatt többen kicsúfolták, amit Mátyás egyszer ekként torolt meg:

— Ne nevessétek ki azt, amihez nem értetek. Az által, ha ti a püspököt kicsúfoljátok, csak a magatok tudatlanságát áruljátok el. Nem hallottátok hogy élt Rómában egy Cato nevű nagyon bölcs ember? akinek Uticában történt elhalálozását még esküdt ellensége, Julius Caesar is fájlalta. Ez a bölcs, tudós és mindenki előtt nagytekintélyű Cato a semmittevést a bűn kútfejének tekintvén, a római tanács-ülésben is mindig olvasott valamit.***)

*) Galeotti: i. m.

**) Bruckner Győző. Galeotto Marzio müve. Budapest, 1901.

***) Galeotti, i. m. XXXI. fej.