Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)

III. Mátyás király uralkodása

MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA. Podjebrád egyformán színlelte a barátságot a német uralkodó­val is; csak azért, hogy mindakettőt egymásra haragítsa! Mátyás erre nem sokat habozott menyasszonyát Katalint elvállálni, midőn nyilvánvaló lön a dolog, hogy a magyar fő­urak némelyike a szent koronát Víctorinnak, a Podjebrád fiá­nak szerette volna biztosítani. Katalinát a király 1463. május hó elsején vezette oltárhoz; azonban az, fájdalom, a reá következő év elején gyermekszülés következtében elhunyt. Azon összetűzés részletei is inkább a külügyi, mint az államélet politikájába tartoznak, amelyek akkor a római szent­szék s a magyar király udvarában merültek fel s csak közvetve idéztek elő politikai velleitásokat, hogy utóbb a váci ország­­gyűlés alakuljon ki. П. Pál pápa a Mátyás király befolyása, talán vádaskodása alapján Podjebrádot maga elé idéztette, s trónvesztettnek nyilat­koztatta ki; a cseh király viszont Mátyást akarta a német császári trónra segíteni, míg a pápa a csehek koronáját Kazimir len­gyel királynak Ígérte oda, de ez azt el nem fogadta, s innen történt, hogy a csehek országos rendei 1469. május 3-án királlyá választották s Olmüczben ünnepélyesen meg is koronázták. A német birodalmi gyűlésen Mátyás, mint cseh király akart bemutatkozni, hanem ez az ügy a különféle alkudozások miatt húzódott, mig egészen elmaradt s a Podjebrád halála után 1471. elején a lengyel királyi székbe a Kazimir fia Ulászló helyez­kedett bele. A magyar király ezek szerint a császári hatalmat a szom­szédos országok keresztény fejedelmeinek politikájából a török uralom tönkretétele kedvéért akarta elvállalni s azt különösen Beckensloer János egri püspök mozdította elő, akiből utóbb esztergomi érsek lett; aki megint Veronai Gáborral a királyt újabb csehoi'szági vállalkozásokra sarkalta. „Csánki szerint - úgy mond Pethő Sándor — Mátyási valóban a Magyarország erejének jelképe nyugat felé. Bizonyos azonban, hogy uralkodásának kétharmad részén át olyan poli­tikát folytatott, mely egyenes tagadása vagy félreértése voll az ország földrajzi helyzetének, valamint gazdasági és művelő­dési érdekeinek. (), kit a magyar Imperialismus legmerészebb harcosának, mondhatnék: bronzba öntésének tekintünk politi-13

Next

/
Oldalképek
Tartalom