Farkasfalvi Imre, id.: A váci országgyűlés története - Váci könyvek 4. (Vác, 1911)
III. Mátyás király uralkodása
MÁTYÁS KIRÁLY URALKODÁSA. Podjebrád egyformán színlelte a barátságot a német uralkodóval is; csak azért, hogy mindakettőt egymásra haragítsa! Mátyás erre nem sokat habozott menyasszonyát Katalint elvállálni, midőn nyilvánvaló lön a dolog, hogy a magyar főurak némelyike a szent koronát Víctorinnak, a Podjebrád fiának szerette volna biztosítani. Katalinát a király 1463. május hó elsején vezette oltárhoz; azonban az, fájdalom, a reá következő év elején gyermekszülés következtében elhunyt. Azon összetűzés részletei is inkább a külügyi, mint az államélet politikájába tartoznak, amelyek akkor a római szentszék s a magyar király udvarában merültek fel s csak közvetve idéztek elő politikai velleitásokat, hogy utóbb a váci országgyűlés alakuljon ki. П. Pál pápa a Mátyás király befolyása, talán vádaskodása alapján Podjebrádot maga elé idéztette, s trónvesztettnek nyilatkoztatta ki; a cseh király viszont Mátyást akarta a német császári trónra segíteni, míg a pápa a csehek koronáját Kazimir lengyel királynak Ígérte oda, de ez azt el nem fogadta, s innen történt, hogy a csehek országos rendei 1469. május 3-án királlyá választották s Olmüczben ünnepélyesen meg is koronázták. A német birodalmi gyűlésen Mátyás, mint cseh király akart bemutatkozni, hanem ez az ügy a különféle alkudozások miatt húzódott, mig egészen elmaradt s a Podjebrád halála után 1471. elején a lengyel királyi székbe a Kazimir fia Ulászló helyezkedett bele. A magyar király ezek szerint a császári hatalmat a szomszédos országok keresztény fejedelmeinek politikájából a török uralom tönkretétele kedvéért akarta elvállalni s azt különösen Beckensloer János egri püspök mozdította elő, akiből utóbb esztergomi érsek lett; aki megint Veronai Gáborral a királyt újabb csehoi'szági vállalkozásokra sarkalta. „Csánki szerint - úgy mond Pethő Sándor — Mátyási valóban a Magyarország erejének jelképe nyugat felé. Bizonyos azonban, hogy uralkodásának kétharmad részén át olyan politikát folytatott, mely egyenes tagadása vagy félreértése voll az ország földrajzi helyzetének, valamint gazdasági és művelődési érdekeinek. (), kit a magyar Imperialismus legmerészebb harcosának, mondhatnék: bronzba öntésének tekintünk politi-13