Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Előszó - Első rész: Ezernyolcszáznegyvennyolc
64 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. 5489 e A honvédelmi bizottmány elnöke Vác város közönségének. A’ szabadság a’ népek aratása, kincse, nyugalma. Szabadság nélkül csak nyomom tengődés lehet, — élet nem. Midőn hazánk szent földének birtokára vágyó rabló ellenségeink nyíltan elkáromlották, hogy ki akarnak törülni az élő nemzetek sorából, midőn tehát arról van szó; szabadság-e vagy rabság, szellemi és anyagi élet, vagy zsarnoki önkény alatt görbedező nyomor ? — akkor ember előtt, kinek lelke a’ mindenható Istenével rokon, magyar előtt, kit Isten dicsőségre, ellenségeink ostorául ha kell, de nem szolgaságra teremtett, nem lehet semmi szent, mint’ a szabadság! Háttérbe kell, hogy vonuljon a’ gyermeknek szülői, a’ férjnek nője ’s gyermekei, a’ testvérnek testvére iránti gyöngéd érzete, háttérbe vonulni a’ keresztény lélek vallásos pietásának, mellyel imaházba megyen áldást kérni Istentől, háttérbe kell vonulni mindennek, mert a legtisztább szabadság az Isten! Önök megérték uraim a’ szabadság szent felségét. És önök szabadok leendenek, — mert nem lehet, hogy a’ népek Istene rabszíjra engedje fűzni népét, melly a’ szabadság érzet magasztosságával imádkozik hozzá! Fogadják önök a’ nemzet háláját magasztos hazaszerelmükért! Harangjaiknak hangja, melly önöket áhitatra hívta az Isten házábá, ágyúkká öntetve önöket a’ dicsőség mezejére, — ellenségeinket pedig halálra hivandja, ’s fülükbe fogja dörögni ne bántsd a magyart. A’ leikeiket pietásra emelte hang az igazságos bosszú mennydörgésévé változand át, mellyből ellenségeinknek— veszte, magunknak pedig üdve virágozandik fel, — és meghozandja kétségtelenül e’ virág önök hazaszerelmének is kiérdemelt gyümölcsét — — Összetartás, elszántság és kitűrés, ollyan minő a’ készség, — és nincs hatalom uraim — mely felett szent ügyünk diadalt ne arasson. Kelt Budapesten december 19-én 1848. a’ honv. bizottmány elnöke Kossuth Lajos s. k.1) *) *) A felzeten: Közös üllési j. könyv 58. Dec. 22. 1848.
