Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Előszó - Első rész: Ezernyolcszáznegyvennyolc
KOSSUTH LAJOS VÁCON. 61 kotmányra, mint a magyarokat.1) A nyugalmazott katonatiszteket azonban elfeledték az alkotmányra fölesketni, legalább Vácon elkövették ezt a mulasztást, pedig nagyszámmal laktak itt akkor nyugalmas napjaikat élő tisztek.2) A magyar ezredek legnagyobb része az olasz harctéren küzdött, mert a hagyományos osztrák politika a magyar katonákat Olaszországba és Galíciába, viszont az olaszokat, cseheket és lengyeleket Magyarországba helyezte. Radetzky diadalaiban részük volt a magyar bakáknak és huszároknak is. 20,000-nél többre rúgott a számuk az olasz harctéren. Elvben kimondták ugyan, hogy a magyar ezredeket haza kell hozni, de az olasz seregre kivételt tettek és az ott harcoló ezredeket újoncok küldése által kiegészítették.* * * 8) A sorezredekből mindössze 21 zászlóalj, 10 nem teljes huszárezred és néhány üteg állott csak a magyar oldalon. A nemzet fegyverkezése közepett Kossuth Lajos elhatározta, hogy személyesen keresi föl az osztrák határszélen, Párndorfnál táborozó mag.ar sereget. A honvédelmi bizottmány elnöke személyes megjelenésével a sereg bátorságát akarta fokozni egyrészt, másrészt pedig az újjászervezés hatásáról akart meggyőződést szerezni Ebben az útjában, mely valóságos diadalmenethez volt hasonló, Vácot is érintette.-Október 19-én (csütörtökön) már kora délután ezernyi néptömeg lepte el a Dunapartot. A nemzetőrök zeneszó mellett vonultak le. Mikor a föllobogózott hajók föltűntek a távolban, mozsarak durranása és ágyúk dörgése reszkettette meg a levegőt. Harsány éljenzés közt lépett Kossuth a hajóhidra, a honnét rövid beszédet intézett a néphez. Szavai hatása alatt rajongó lelkesedéssel tört ki a polgárság örömrivalgása.4) *) Srie&jmtg, Cfterreid) I. 51, Beöthy Ákos, A magyar államiság fejlődése III. 249. 2) Pesti Hirlap november 30. 8) Érdekes világot vet az olaszországi táborozásról egy váci fiúnak Mantovából irt levele. Lásd a függelék 16. számát. *) Kossuth Hírlapja október 29, 463, Szinnyei József 1848—49. évi naplója. (Honv. könyve II. 83.)
