Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Függelék
450 VÁC TÖRTÉNETE 1848 - 49-BEN. Katonás lelkét bántotta a nemzetőrségnél észlelhető kényelmesség, a veszélytől való húzódozás és itt tett tapasztalatai még jobban megerősítették abban a meggyőződésében, hogy csak rendes, fegyelmezett hadseregtől várható az alkotmányos Magyarország győzelme. A horvátok közeledésekor szeptember vége felé Csepel szigetére rendelték, hogy Jellacic hadának ott útját állja. Egyúttal parancsnoka lett az aldunai népfölkelésnek. Abonyban esett kezébe a horvát kiáltványokat hozó Zichy Ödön gróf. Görget haditörvényszék elé állítatta és mint hazaárulót fölakasztatta. Ez az erélyes eljárása egyszerre ismertté tette nevét. Népszerűségét növelte, hogy P erezel lel együtt sikerült Rotli és Philippovics tábornokok 10.000-nyi seregét Ozoránál elfognia. Perczellel, aki föllebbvalója volt összetűzött, de a körülfogás az ő tervei szerint történt meg és így nézete igazolva lett. Ekkor lépett elé ezredessé. Kossuthnak már ekkor az volt a szándéka, hogy ő reá bízza mint tábornokra a fősereg vezetését, mert Mógáhan nem igen bíztak. Egyelőre az osztrák határon felállított sereg elővédjének a parancsnoka lett. Ott érintkezett Csányi Lászlóval, a királyi biztossal, kihez azóta erős barátság fűzte. Az osztrák határ átlépését ellenezte ugyan, de parancsra részt vett a schwechati csatában. Ennek szerencsétlen kimenetele után Kossuth október 31-én őt bízta meg a feldunai hadtest vezetésével. Hatásköre megnagyobbodásával együtt nőtt akaratereje és fejlődött hadvezéri tehetsége. Az események kapcsán láttuk, hogyan szervezte hadseregét épen itt Vácon ; tudjuk, hogy mennyi bajjal kellett megküzdenie, hogy tisztikarának megmaradt roncsait zászlaja alatt összetartsa. Vácról visszavonul a Bányaváro sokba és előkészíti a diadalmas tavaszi hadjáratot. A bányavárosokba való nyomulás valóságos katonai mestermű volt. Görgeinek ezt a hadmenete még mai nap is egyik tanulmánytárgya az orosz hadi iskoláknak. Az ő katonái nyerik meg az isaszegi csatát, azok űzik el Vácról az osztrák hadosztályt, ők szabadítják föl Komáromot, ők veszik be Budát. Ők azok, akik rátermett hadvezérük vezetése alatt megalapítják a magyar katonai dicsőség hírnevét és arany betűkkel írják be nevüket a történelembe. Hadvezéri képességének delelő pontjára azonban akkor lép, amikor 15 centiméter hosszú, agy velejét érő mély sebével nem törődve, levezeti seregét Komáromtól Vácig és innét óriási kerülővel megteszi hírneves visszavonulását, lépésről-lépésre hadakozva az oroszszal Miskolcon át a Tiszához, egész Aradig. Olyan nagy és nehéz sztratégiai föladatot oldott meg ezzel, mely az egész világ szakértőinek méltó bámulatát vívta ki. A túlnyomó orosz erő
