Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Függelék

DAMJANICH JÁNOS TÁBORNOK ÉLETRAJZA.

387

sabban kitüntette, — de különösen a folyó évi April 10-kén történt váci csata alkalmával, midőn is, mint a derék 3-dik zászlóalj parancsnoka, előbb a lengyel legio, később saját zászlóalja lobogóját megragadva, bámulatos hidegvértiséggel a legsüröbb fegyver és röppentyűtüz között elébe rohant a Duna partján ostromló csapatainak és ezáltal az ütközet eldöntője s a véres nap hőse lön, mikor is bajtársaitól általánosan „a legvitézebb magyar hazaimul“ ismertetett el, — a hálás magyar nemzet nevében a másodosztályú katonai érdemjellel feldiszesittettek.

Debreczen, május 17-én 1849.

Az ország kormányzója: Kossuth Lajos.

A hadügyminister távollétében: Gf. Batthiány Kázmér külügyminister.

(Márczius Tizenötödike, Pest, május 26-kán 1849. 32 sz.)

f.

34. szám.

Damjanich János tábornok életrajzaA)

Damjanich János a bánsági 2-ik határőrezred Stása községében született 1804-bem A császári hadsereg 61. számú gyalogezredében kezdte meg hadi szolgálatát és bár nyíltan kifejezett magyar hazaflsága és szabadelvűsége ismeretes volt, pontos kötelességteljesitése s férfias tulajdonai jutalmául fokonkint századosi rangra emelkedett. Ily állásban találta az 1848-ikj nagy átalakulás, minek következtében a magyar kormány közbenjárására a Szegeden megalakított és csakhamar híressé vált 3-dik honvédzászlóalj őrnagyává nevezték ki.

A gyakorlatlan újoncokból álló zászlóaljat rendkívüli eréllyel rendezte, oktatta s fegyelmezte a szigorú, de igazságos és azért népszerű és tisztelve szeretett katona. A 3-ik honvédzászlóalj, vitéz őrnagya példája által lelkesítve, csakhamar kitüntető magát a pártütő rácok elleni csatában.

Katonái csodával határos vitézsége mellett a gyors és jó tapintató intézkedés érdeme egyenesen neki tulajdonítható, ki nálánál tudósabb táborkara jól kidolgozott terveit a legnagybbb eréllyel és pontossággal hajtotta végre. E csatákban a 3-ik és 9-ik zászlóalj és a vörössipkások csodával határos dolgokat vittek végbe, melyek a hadviselés történetében majdnem páratlanul állanak.

*) A 116., 135., 158. és 159. laphoz. Képét lásd a 113. oldalon.

25