Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
270 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. mint városunknak, hanem főként azért, mert Vác bevétele előtt itt volt az oroszok főhadiszállása. Július 13-án (pénteken) érkezett meg a faluba az első cserkeszcsapat. Vasárnapig táboroztak a faluban. Nem csináltak ekkor semmiféle galibát, mert nem volt szabad a házakba bemenniük. Erős és sűrű őrjáratok védelmezték ellenük a lakosságot. Vasárnap reggel kémszemlére indultak Vác felé. A parancsnokuk meghagyta a bírónak, hogy tegye közhírré, hogy senki a faluból el ne menjen ; estére pedig, — amikor a fősereg megérkezik, — minden háznál világ égjen. Pintér József bíró azonban elmulasztotta a parancsot végrehajtani s amint a lakosság megtudta, hogy az oroszok főserege útban van, mind elmenekült a szőri erdőbe. Tíz óra tájban dördült meg Vácnál az első ágyú s utána csakhamar oly nagy gyorsassággal vágtatott vissza a cserkeszcsapat, hogy a faluban meg sem állt, hanem tovább száguldott Kisujfalu felé. Pap József plébános arra buzdította a népet, hogy verje agyon az elmaradozott orosz katonákat. A falu előtti hídnál összeszorultak a menekülők, az üldöző Hunyadi-huszárok beérték őket és néhányat lekaszaboltak közülük. A plébános hazafiúi örömmel fogadta a huszárokat, megnyitotta előttük a pincéjét. Ennek a vendéglátásnak azonban szomorú vége lett, mert többen lerészegedtek és amikor a cserkeszek segítő csapatokkal erősbitve visszatértek délután, a visszavonuló huszárok közül négyet utolértek és levágtak. Minthogy a falut üresen találták, főbe akarták lőni a bírót. Erősen megkötözték és végrehajtották volna rajta az Ítéletet, hogyha Gosztonyi Lajos közbe nem jár Paszkévics tábornagynál. Pap József plébánost is elfogták és főbelövik, ha nem menekül idejekorán. A Rudnay-kastélyba szállott Paszkévics a falura mért büntetésként 24 órai rablást engedett katonáinak. A juhokat és ökröket, a lovakat és szamarakat, a kocsikat és szekereket, az ágyneműt és ruhafélét, szóval amit előtaláltak, azt mind elhurcolták. Ami nem fért a szekereikre, vagy amit nem vettek meg a sereget hiénákként követő zsidók, azt mind összezúzták, tönkretették, elpusztították. Némelyik házat úgy kifosztottak és összeromboltak, hogy a puszta négy falnál nem maradt belőle egyéb. Nagy pusztítást vittek végbe a Rudnay-kastélyban is, mikor a fővezér kitette onnét a lábát. Elrontották a halastavat, kitépték a kert dísznövényeit, Rágyújtották a gabonacsomókat és az értékes bútorokból rakott tűz lángja mellett sütötték meg az elfogott juhokat. Majd feltörték a pincét