Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
212 VÁC TÖRTÉNETE 1848 —49-BEN. az I. hadtestre vetni. Noha a Somos hegyre és egyéb magaslatokra felvont ágyúk tüze nagy veszteséget okozott, az oroszok mégis előbbre jutottak. De 3 órakor megérkezett Leiningen gróf is a III. hadtesttel a harc színhelyére. A 3-ik számú Ferdinánd-huszárezred két osztálya Dezsőfi és Horváth őrnagyok vezénylete alatt azonnal megtámadta az orosz lovasságot és erélyesen visszaverte. Erre a hadtest többi része a várostól kelet felé vonulva a Törökhegy lejtőjén nyomult elő és két üteget állított fel Zássz altábornagy jobbszárnya ellen. Jóllehet a lovassági roham, amelyet Zássz a magyar sereg jobbszárnya ellen intézett, visszaszorította a huszárokat, mégis belejött a tűzbe és kénytelen volt nagy veszteséggel visszavonulni.1) Ennek a küzdelemnek a részleteit lássuk azonban az orosz források egybehangzó leírásából.2) V. —— Rüdiger gróf8) a 3-ik hadtest főerejét4) Paszkévics herceg parancsára július 15-én Aszódnál kezdte összpontosítani. Mikor arról értesült, hogy a magyarok Vác felé nyomulnak, megparancsolta az elővéd parancsnokánák, Zássz altábornagynak, akit épen e nap reggelén küldött át Gödöllőre, hogy gyalogságát hagyja ott, a lovasságával és lovagló tüzérségével pedig vonuljon azonnal Vác felé Bebutov herceg segítségére. A csapatmozdulatok közben kapta reggel 9 órakor Bebutov hercegtől az értesítést, hogy az ellenségtől szorítva Újfalu felé vonul vissza. Erre Offenberg báró altábornagyot a 3-ik könnyű lovashad') 9t ü f t о ro, ®cíd)id)te II., 230, ®er gelbjug 190, ® ö r g e i, allein Seben Itub SBitfeit in Ungarn II. 259, Gelich, Magyarország függetlenségi harca III. 749, Honvédek könyve II. 116. 2) A magyar részről adott leírások közül figyelmet érdemel Rochlitz Kálmán századosé, mert a nevezett százados, Bayer József középponti vezérkari főnök segédtisztje, a Kálváriáról végignézte az ütközetet és mint szemtanú írja le a történteket. Ezt a leírást 1. a függelék 55. száma alatt. s) Rüdiger Vasziljevics Fedor báró lovassági tábornok és főhadsegéd 1784-ben született Estlandban. Oroszul csak törve beszélt. Mintaképe volt a kitűnő katonának. 1850-ben lett gróf. Meghalt 1856-ban. L. függelék 52. szám.
