Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Ötödik rész: Küzdelem az oroszokkal
ÖTÖDIK RÉSZ. Küzdelem az oroszokkal.1) I. Mikor az osztrák politika fellázította a délvidéken a szerbet, a felföldön a tótot, Erdélyben az oláht és lángba borította Horvátországot, a védelmére fegyvert ragadó maroknyi magyart azzal vádolta, hogy a törvényes rendet egy lázongó párt veszélyezteti. S míg a magyar fegyveres erő nagy részét az olasz harctéren foglalkoztatta, nem átallotta a lekicsinyelt Kossuth-lázadók ellen fegyvertársul hívni a muszkát. A nemzet még nem ocsúdott föl a Buda visszafoglalásán érzett örömmámorából, amikor kétségbeejtő valóra vált, hogy az orosz hadsereg átlépte Magyarország határát. Alig pihentek babéraikon az ostromban kifáradt honvédek, máris Komárom felé kellett vonulniok. Görget-nek az volt a szándéka, hogy előbb az osztrákkal végez, de a győri csata szerencsétlen kimenetele után meg kellett változtatnia tervét. Gondolni sem lehetett többé arra, hogy döntő csapást mérjen a Haynau Gyula vezérlete alatt működő osztrák főseregre. Csapatai kifáradtak és megfogytak a vesztett csaták alatt, Paszkévics herceg tábornagy pedig feltartóztathat lan ul nyomult az orosz hadsereg zömével az ország szívébe. Azonkívül ‘Jellacic elfoglalta az egész délvidéket és Erdélyt is ellepte az orosz katonaság. Ilyen körülmények között nem állhatott jót a kormány biztonságáért sem Budapesten. Kétségbeesett küzdelem keletkezett Komárom körűi. Sok honfi vére folyt el a hősi harcokban. Qörgei végre is belátta, hogy az egyesült osztrák-orosz ostromló seregen nem tud áttörni és a hadi fi Ehhez a részhez tartozik a július 15-iki ütközet és a váci csata két térképe.
