Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Negyedik rész: A váci egyházmegye papsága
190 VÁC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. tűket; mint hazaárulókat az önvédelem jogától is megfosztották és minden kihallgatás nélkül lőtték agyon. Kívülük többen is teljesítették a körlevélben foglalt parancsot és most híveiktől elszakadva, bujdosásban töltik idejüket. Örökös rettegés marcangolja a szívüket, mert nem tudják, melyik pillanatban csap le fejükre a törvény súlyos pallosa. Elismerte ő maga is az egész gyülekezettel együtt, hogy ezt a körlevelet az osztrák fegyverek kényszerítő hatalma csikarta ki a szentszéktől, de azt nagyon zokon vette, hogy a váci káptalan még a mai napig is érvényben tartja, sem egyházi úton, sem a hivatalos Közlöny útján máig sem vonta vissza, sőt azok a lelkészek, akik a körlevélben foglalt parancsot nem teljesítették, vagy a szentszék puszta tekintélyét el nem ismerik, folytonos üldözésnek vannak kitéve. Igazságtalanul gyakorolja kormányzói hatalmát a káptalani helynök. Jellemző, hogy elkeseredésében és fiatalos hevességében, még azt is vád gyanánt hozta fel, hogy mivel a helynök maga is árvamegyei tót, a tót lelkészekeket kedvezésben részesíti a magyarokkal szemben. A legjobb és legmagyarabb helyeket is tótokkal rakta meg, míg a magyarokat szegény tót plébániákba helyezte. Elvetette az elaggott papok nyudijintézetének tervét csak azért, mert annak eszméjét az alsó papság pendítette meg. Pedig szabad akaratából és önként vállalta el a terheket, melyek a nyugdíj intézet fölállításával fölmerülnek. Minthogy a helynöknek eme mulasztásai és hasonló cselekményei megingatták a belé helyezett bizalmat, de megingatta az egész káptalanét, mert hiszen a helynök szentszéki ülésből adta ki körleveleit és így azokba a káptalani tagok is beléegyeztek, azt indítványozza, hogy szavazzon a gyűlés bizalmatlanságot a helynöknek és az összes káptalani tagoknak. Az indítványt helyesléssel fogadták és egyhangúlag megszavazták a bizalmatlanságot. Voltak azonban, akik nem találták ezt a határozatot egymagában elegendőnek, mert következetlenséget láttak abban, hogy kimondják a bizalmatlanságot és mégis megtűrik, hogy a bizalmat vesztettek továbbra is gyakorolják a kormányzói hatalmat fölöttük, azt kívánták tehát, hogy a helynököt tegyék le állásából, a káptalant pedig mozdítsák el. Ehn Bernát karkáplán, aki azért ment Vácról Ceglédre, hogy a káptalannak hírt vigyen a gyűlésről, jelentette, hogy Szarvas Ferenc káptalani helynök az előző napon lemondott helynöki tisztéről. A gyűlés ezt helyesléssel vette tudomásul és mintegy saját sikerének róva föl, azt a merész határozatot hozta, hogy a váci
