Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Előszó - Első rész: Ezernyolcszáznegyvennyolc
A VÁCI EGYHÁZMEGYE PAPSÁGA. 19 Augusztus hó 1-ső napjára a püspöki palotába hívta össze az egyházmegye papságát. A betegeskedő Sághy Mihály címzetes püspök, nagyprépost kivételével valamennyi kanonok megjelent. A lelkészkedő papságot a kerületek szerint kiküldött két, három, sőt öt megbízott alesperes és plébános képviselte. A mondott napon az ünnepies Veni Sancte után 76 egyházi férfiú sereglett össze a püspöki székház nagytermében. Szarvas Ferenc káptalani helynök, mint a gyűlés elnöke meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, akik közfelkiáltással Bobory Károly ceglédi plébánost és Kovách Pál püspökhelyettesi titkárt választották meg jegyzőknek. Ennek az összejövetelnek tulajdonképeni célja az volt, hogy az egyházmegyei zsinatot előkészítse. Legelőször is tehát e zsinat megtartásának módozatait vitatták meg. Minthogy azonban a többség úgy határozott, hogy az egyházmegyei hivatal tagjai, a püspöki lyceum tanárai és a papnevelő elöljárói is szavazatra jogosultak, a kiskúnsági és hódmezővásárhelyi kerületek képviselői elhagyták a gyűléstermet és írásban is beadták tiltakozásukat e határozat ellen. A zsinat kellő előkészítésére augusztus 3-án a gyűlés egy 23 tagból álló bizottságot küldött ki. Ez a bizottság augusztus 22., 23. és 24. napjain csakugyan összejött és Szarvas Ferenc káptalani helynök elnöklete alatt megállapította a zsinati szervezetet. Ennek szabadelvű határozatai közül különösen figyelemre méltó, hogy a püspöki szék megüresedése után két hónap alatt •összehívott egyházmegyei zsinat titkos szavazattal választja új püspökét, hogy a kanonoki állások betöltésénél a kijelölés jogát az egész papságnak biztosítja, a vvieni Pazmaneumot a budapesti középponti papnevelővel egyesíti, a breviáriumot rövidebbre veszi, a papi talárt csupán egyházi ténykedésre szorítja, de a rikító színű divatos polgári ruházatot eltiltja, sat.1) Az újságok megvádolják a papságot, amiért régi jogaihoz ragaszkodik. Legjobban Zichy Hippolyt gróf alsóvárosi plébános cselekményeit kifogásolják. Zichy mozgalmat indított arra, hogy a községek kérjék a nemzetgyűlést, hogy hagyják meg az egyházi javakat továbbra is papi kézen, mert az 1847/8. évi XX. törvénycikk rendelkezéseit félreértve sokan a secularisatiót emlegették.2) *) Specimen Capituli Vaciensis, Sectio secundus, Caput I. §. 12. Lásd függelék 5. szám. 2) Július 4. és 18-ikáról kelt levelek az Életképek 1848. július 23-iki 4. Szajnában.
