Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Negyedik rész: A váci egyházmegye papsága
182 VAC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. A következő keresztes búcsújárás Szentháromság vasárnapra esett. Ez a június 3-án tartott nemzeti ájtatosság a Nagytemplomban vette kezdetét. A körmenet innét a kegyesrendiek és a ferencrendiek templomába vonult. Az ünnepi misét Zichy Hippolyt gróf mondotta fényes segédlettel. A ferencrendiek templomában Balta József egyházmegyei levéltáros tartotta az egyházi szónoklatot. Június 25-én, amikor az oroszok óriási serege elárasztotta már az országot, a kormány a magára maradt maroknyi magyart népfölkelésre buzdította és keresztes hadjáratot hirdetett.1) Talpra állt ekkor az egész város, de fegyvert ragadt a környék népe is. A váci járáshoz tartozó galgavölgyi községek2) tótajkú lakossága is azonnal kész volt vérét ontani veszedelemben forgó magyar hazájáért. Ekkor énekelték ezt a hazafias érzéstől áthatott dalt, melyet öreg emberek még ma is dalolgatnak a Galga völgyében : Páni, páni, páni! Vi uherski páni ! Bitku ste zacali Pri tóm Szenttamási! Bitku ste zacali Na Boha volali: „Pomáhaj nám Boze Na tóm bojovani. Pomáhaj nám Boze Aj Panna Maria Aby nám zostala Uherská krajina!" ’) Pap D., Okmánytár II. 480. 2) Ácsa, Csővár, Galgagyörk (előbb Tótgyörk), Püspökhatvan, Aszód, valamint a homoki Sződ és Vácrátót.
