Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Negyedik rész: A váci egyházmegye papsága
178 VAC TÖRTÉNETE 1848—49-BEN. Budapesten, május 21-én 1849. Hajnik Pál, középponti rendőri igazgató. Irányi Dániel, budapesti t. h. korm., biztos. Budavára felszabadulásának örömhíre még az nap eljutott Vácra és rendkívüli lelkesedést támasztott. A várost azonnal föllobogózták, este pedig kivilágították. II. A szerencsétlen kimenetelű kápolnai ütközet után I. Ferenc József Olmützben március 4-én megszüntette Magyarország önállóságát és sokat szenvedett hazánkat az osztrák birodalomba olvasztotta. Mikor a tavasz ébredésével a magyar fegyverek minden vonalon fényes diadalt arattak, Bem bevette Nagyszebeni, Perczel elfoglalta Szenttamást, Görgei pedig Isaszegnél győzött, Kossuth elérkezettnek látta a pillanatot, hogy az olmützi alkotmányra válaszoljon. Be sem várta a további harc sikerét, visszatért Gödöllőről Debrecenbe és az országgyűlés elé terjesztette azt az indítványát, hogy Magyarország nyilvánítsa ki függetlenségét, szakadjon el Ausztriától és a Habsburg-Lotharingen-házai jelentse ki trónvesztettnek. Ezt az indítványt az országgyűlés a nemzet nevében április 14-én egyakarattal határozatra emelte és az ország kormányzójának Kossuth Lajost kiáltotta ki. így került egymással szembe Vác és Debrecen. Görgei a hadsereg király hűségét hirdette Vácon, Kossuth a nemzet függetlenségét és a Habsburg-Lotharingen-ház száműzetését iktatta töl vénybe Debrecenben. Ezt a nagy eseményt Debrecenben fényesen megünnepelték. Néhány város csakhamar követte a példát. Vác azonban nem sietett. Bevárta a kormánynak erre vonatkozó rendeletét1) és csak ennek kényszerítő hatása alatt hirdetett népgyűlést. A város közönsége se ‘) Horváth Mihály, vallás- és közoktatásügyi miniszter adta ki Debrecenben május 9-én. A Március Tizenötödike május 14-iki 21. számában közli.
