Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Harmadik rész: Az április 10-iki ütközet

NEGYEDIK RÉSZ.

A váci egyházmegye papsága.

I.

Az osztrák hadvezetőség csak a váci ütközet után látta be Görget célját. Wohlgemuth Lajos altábornagyot sebtiben a Garamhoz rendelte, hogy a Vácról megfutottakkal egyesülten gátolja meg a magyarok átkelését a folyón. Wohlgemuth azonban már későn érkezett, a honvédek három helyen áthidalták a folyót és 22,000 főnyi hadát április 19-én Nagysarlónál úgy megverték, hogy ezer főnyi veszteséggel kellett Érsekújvár felé vonulnia.

A nagysarlói fényes győzelem után másnap heves és véres szuronycsata után Komárom várát szabadították föl dicső honvédeink. Mikor Görget bevonult seregével a várba, ott ismét gyönyörű szózatot intézett katonáihoz. Minthogy a váci hősökről is szó esik benne, közlöm, még pedig úgy, ahogy nyomtatásban megjelent:

Komárom, ápril 29. 1849.

Bajtársaím!

Alig egy hónapja, hogy a Tisza megett állottunk kétes pillantásokat vetve még kétesb jövőnkre.

Ki hitte volna akkor, hogy egy hónap múlva már túl leszünk a Dunán s a szép hazánk nagyobb része fölmentve egy esküszegő rút dynastiának rabigája alól.

Legbátrabbjaink se mertek volna annyit bizton remélleni.

De a hazaszeretet szent ihlete áthatott benneteket s az ellenség milliárdnyi ármádiának tekintette — bátorságtokat.

Ti győztetek, győztetek hétszer egymásután és győznétek kell ezentúl is.

„Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek!“