Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)
Harmadik rész: Az április 10-iki ütközet
WINDISCH-GRÄTZ HERCEG KÉMSZEMLÉI 155 Vili. Windisch- Grätz herceg tábornagy teljes bizonysággal megakarta tudni a vele szemben álló magyarok erejét és hadállását. E végből április Ю-ére általános kémszemle kivitelét rendelte el. Az indulás idejét reggeli 6 órára tűzte ki.1) A magyarok terve erre a napra az volt, hogy Vácot elfoglalják. A Vác előtt történendőket azonban leplezni kellett. Ennek a kényes föladatnak keresztülvitelével Görget fővezér Aulich Lajos tábornokot bízta meg. Aulich rendkívüli ügyességgel oldotta meg feladatát. Elfoglalta a Csömör és Geíktarcsa fölötti magaslatokat és onnét tüzelt az előnyomuló osztrákokra. Ezek itt is, meg Rákospalota tájékán is megelégedtek azzal, hogy néhány ágyút elsütöttek és ismét visszamentek régi táborhelyükre anélkül, hogy kellő tájékozást szereztek volna a velők szemben álló magyarok haderejéről. Aulich tábornok annyira tévedésben tartotta őket, hogy Windisch-Grätz herceg még harmadnap (április 12-én) is, amikor már hivatalos jelentést kapott a váci csatavesztésről, még mindig nem volt tisztában azzal, hogy mennyi ellenséges haderő áll vele szemben és hogy a hadi színhely melyik részére fektesse a fősűlyt ? Hoffmann ezredes, akit a gellérthegyi csillagvizsgálóba rendelt, hogy az ellenség mozdulatait megfigyelje, azt a jelentést tette, hogy még 11. és 12-ikén is látott Vác irányából ellenséges csapatokat elvonulni. Ebből természetesen azt a következtetést vonta, hogy a magyarok működése Komárom fölszabadítására irányul. Hogy azonban teljesen tisztázza a helyzetet, április 13-ára ismét kémszemle kivitelét határozta el. Ezt a kémszemlét ismét az I. és III. hadtestestnek kellett volna teljesíteni. De a hadtestparancsnokok ellenkeztek. Ennek következtében csupán csak 8—8 lovas századdal és 2—2 üteggel vitték keresztül a kémszemlét, mely ily módon csak jelentéktelen lövegharcot eredményezett. Így Windisch Grätz a kivánt adatokat természetesen nem kapta meg.2) Még április 11-én jelentették neki, hogy a magyarok Dunakeszinél akarnak a Dunán átkelni. Erre Horváth báró ezredesnek azt parancsolja, hogy a Vilmos főherceg és Ceccopieri ezred egyegy századával, két század János főherceg dragonyossal és a 6-ik ’) Függelék 27. sz. 2) 5®nter>gelbäi!<5 496.
