Tragor Ignác: Vác története 1848 - 49-ben - Váci könyvek 3. (Vác, 1908)

Második rész: Görgei Vácon

HARMADIK RÉSZ.

Az április Ю-íkí ütközet.1)

1.

A tavasz ébredésével a nemzet reménye is éledt szabadságának föltámadása iránt. Joggal tápláltatta ezt az édes reményét, mert a riigyetfakasztó kikelet első napjaitól kezdve diadalmasan lengett a harcmezőkön mindenütt a Szűz Máriás magyar zászló. Tulajdonkép egy nagy csata volt az egész tavaszi hadjárat. Egy csata, amelynél csak a terep változott. Kezdődött Szolnoknál és Isaszeg, Vác, Nagysarló, Komárom dicső napjai után Buda visszavételével és a császári csapatok teljes visszavonulásával végződött.

Görgei Artúr főhadparancsnok, a legnagyobb magyar katonai elme és Nagy Napoleon óta a legkiválóbb hadvezér, nagyszabású haditervét' szőtt vezérkari főnökével, a lángeszű Bayer József ezredessel.2)

A terv célja kettős volt, t. i. Windisch-Grätzre döntő csapást mérni és Komáromot fölszabadítani. Ennek keresztülvitelében három kimagasló pontot különböztetünk meg. Ezek 1. az isaszegi csata április 6-án, Windisch Grätz visszaszorítása Pestre, 2. я váci ütközet április 10-én, Windisch-Grätz visszatartása Pesten egy hadtest által addig, míg a másik három hadtest előrenyomul és 3. a nagysarlói ütközet április 19-én.

Mikor Windisch-Grdtz herceg az osztrák hadak fővezére Budapestet elfoglalta, a magyarok a Tisza mögé vonultak vissza.

*) Ehhez a részhez tartozik az április 10-iki ütközet térképe.

2) Téves Stein báró tábornoknak, a későbbi Firhád pasának, valamint Asbáth Lajos tábornoknak az az állítása, hogy a tervet Vetter készítette, épúgy, mint Kmety Györgyé (Ismail pasáé) is, aki azt mondja, hogy Damjanich és Klapka csinálták a tervet. (Kmety, Arthur Görgei’s Leben und Wirken in Ungarn 45.)