Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
82 Schiff Dávid 19. gyalogezredben tartalékos 1915-ben hadifogoly volt Tomszkban. Schmidt Tibor takarékpénztári könyvelő született Vácon 1890. szeptember 12-én. Elemi iskoláit Vácon, a polgári és kereskedelmi iskolákat Budapesten végezte, azután a Váci Takarékpénztárnál nyert mint könyvelőgyakornok alkalmazást. 1914. év december 10-én besorozták és 1915. január 15-én Budapestre az 1-ső honvéd-gyalogezred pótzászlóaljához vonult be. Az egyéves önkén* tesi és a harcszerű kiképzés után a XII. menetzászlóaljjal az orosz harctérre indult. Sta* niszlavovba érkezésük után a már korábban odaérkezett XI. menetzászlóaljjal együtt meneteltek Halics, Miedzyhocze, Horazanka községeken keresztül a Zlota-Lipa nyugati partjáig, ahol az 1. honvéd menetezredhez csatlakoztak. Augusztus 29-én támadásba ment át az egész észak*galíciai harcvonal, hogy Tarnopolt elfoglalja. Elfoglalták a már menekülőben levő oroszok állásait és a Koropice folyón átkelve szeptember 1-én elérték Podhajce városát. A Sztrypa keleti partján voltak a megerősített orosz állások. Csak áldozat és a nehéz iszapos talaj leküzdése után lehetett az orosz állásokat megközelíteni. Az ezred vesztesége halottakban és sebesültekben oly nagy volt, hogy a századok átlagos létszáma 30-40 ember volt. A hideg esőzés és a rossz élelmezés miatt Schmidt önkéntes is megbetegedett és szeptember 9-én előbb Halicsra, majd Szatmárnémetibe, végül Szegedre vitték kórházba. Felépülése után 1915. december 15-én visszakerült Budapestre az 1. honvéd pótzászlóaljhoz. 1916. évi március 10-én a harctéren lépett elő egy éves önkéntes tizedessé, majd ez év június havában szakaszvezetővé. Július hónapban tartalékos tiszti iskolába vezényelték Máriabesnyőre. Az iskola elvégzése után őrmesterré lépett elő, 1917. január 7-én pedig zászlóssá. 1917. február 22-én a XXVII'5 menetszázaddal indult el mint szakaszparancs* nők az orosz harctérre. Július 28*án az ezred a Kirlibaba völgyéből visszavonuló oroszok üldözésére indult. Még aznap délután meg* ütközött a Luczyna*magaslaton levő erős utó* véddel és visszaverte. Augusztus 2*án a szá* zad azt a parancsot kapta, hogy menjen fel a Sandrului magaslatra, de az egész magas* latot nagyobb orosz utóvéd tartotta megszállva. Este nyolc órakor az ellenséget számos halott és sebesült, 100 fogoly, 4 géppuska hátra* hagyása után heves szuronyrohammal állásaiból kivetették. Ez alkalommal kapta Schmidt zász* lós bátor magatartása elismeréséül a másodosz* tályú ezüst vitézségi érmet. 1917. december 10*én az ezred a 40*ik hadosztály kötelékéből kivált és a 155*ik honvéd*gyaloghadosztály keretében mint határbiztosító különítmény sze* repelt. Schmidt 1918. februárjában hadnaggyá lépett elő és június elején az újonnan felállított 2*ik zászlóaljhoz vonult be zászlóalj*segéd tisztnek. Ez a zászlóalj mint önálló büntető* különítmény 1918. szeptember l*ig, azután mint hadosztály*tartalék helyőrségi szolgálatot teljesített október 20*ig. Több napi utazás után 30*án Nowo*Selicára érkeztek. Ott sze* reztek tudomást az olasz front összeroppaná* sáról és az októberi forradalomról. A legény* ség fegyelmezettsége óráról*órára csökkent. A további utazás lehetetlen volt, mindig újabb és újabb csapatok özönlöttek Ukrainából a határra, végre is négy honvéd zászlóalj és egy tüzér*ezred gyalog indult Czernowitzba, ahol cseh és lengyel csapatok állomásoztak avégből, hogy a visszavonulókat lefegyverezzék. Ez azonban egy honvéd ezredes erélyes fel* lépése következtében meghiúsult. Czernovitz* ból Snyatin és Kolomeán át 1918. novem* bér 3*án érték el Kőrösmezőt. Ott parancsot kaptak, hogy ahhoz a csapattesthez vonuljanak be, amelyhez eredetileg tartoznak. Schmidt az utána követő napon már Budapesten le*
