Tragor Ignác (szerk.): Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914 - 1918-ban (Vác, 1933)
A hősök
73 és Behány Verona fia, született Vácon 1895- ben. Mint az 1. honvéd-gyalogezred őrvezetője 32 hónapig szolgált a harctéren. Kitüntetései a kis ezüst-, a bronz vitézségi érem és a Károlyi-csapatkereszt. Pápa János tizedes 1914/15 telén a szerb harctéren eltűnt. Pápai István a cs. és kir. 32. gyalogezred tartalékosa 1914 őszén megsebesült. Pásztor Béla ácssegéd született Vácon 1880-ban. Mint a cs. és kir. 2. vasúti ezred népfelkelő- őrvezetője vonult hadba. 1916. március 27-én a korneuburgi kórházban halt meg. Róm. kát. vallású volt. Pea György a váci osztály törzsőrmestere a harctéren eltűnt. 51 éves róm. kát. vallású volt. Pernik István kéményseprő, Pernik István és Fábián Erzsébet fia, született Vácon 1887*ben. Mint a 32. tüzérezred főtűzmestere 46 hónapot töltött a harctéren. Kitüntetései: a nagy ezüst-, a kis ezüst- és bronz vitéze ségi érem, valamint a Károly-csapatkereszt. Períik Károly százados, Pertik Gyula siketnéma-intézeti tanár fia, a mozgósításkor mint a cs. és kir. 38. gyalogezred századosa vonult a szerbek ellen. 1914. szeptemberében a király az ellenség előtt való vitéz magataiv fásáért a harmadosztályú katonai érdemkeresztet adományozta neki. Mint nyug. ezredes halt meg Kecskeméten 1928. április 2-án. Petrányi Károly páratlan bátorsággal rohant egy 1326 magasságban fekvő oláh védőárok felé, húsz lépésre megközelítette és kézi gránátokkal pusztította az ellenséget, de egy g°lyó eltalálta és elesett 1916 októberében. Petrásovics Endre mint a 30. gyalogezred Önkéntese vonult be. Orosz hadifogságba jutott. Ott szerzett betegsége következtében a budapesti helyőrségi kórházban halt meg. 26 éves róm. kát. vallású volt. Petrásovics István az 1. honvéd-gyalogezred népfelkelője 1914-ben Vladivosztokban volt hadifogoly. Petrásovics Lajos szabősegéd született Vácon 1889-ben. Mint honvéd vonult be a mozgósításkor. 1914 telén a kárpáti harcokban lefagyott a keze- lába és a morvafehértemplomi hadikórházban 1914. június 5-én meghalt. Családja hazahozatta holttestét és június 10-én az alsóvárosi temetőbe helyezte örök nyugalomra. Róm. kát. vallású volt. Pénzes András, a Reitter kocsigyár előmunkása, született Vácon 1873-ban. Mint népfelkelő vonult hadba a mozgósításkor és 1915 őszén hadifogságba jutott. Két évi orosz hadifogság után 1918 márciusában mint csererokkant tért haza és április 16-án meghalt Budapesten a Zita-kórházban. Róm. kát. vallású volt. Pick Pál székálló Perlusz Márton mészáros üzletében a mozgósításkor vonult hadba. 1914 augusztusában Sabác alatt a jobb karján egy kartács sebet vágott. Budapesten a 16-os helyőrségi kórházban ápolták. Urményi Pintér lilemérnek a király az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül 1915 februárjában a harmadosztályú érdemkeresztet, 1917 januárjában a harmadosztályú vaskoronarend jelvényét adományozta és két ízben is kifejezte legfelsőbb elismerését. Pintér György cs. és kir. 11. tábori tüzérezred tartalékos hadapród-őrmcstert, Pintér György telekkönyvvezető fiát, a hadseregparancsnokság az ellenség előtt tanúsított bátor viselkedéséért a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. . Pintér Gyula asztalos a 23. gyalogezred tartalékosa 1915-ben Szamarkandban volt hadifogoly és orosz hadifogságban halt meg. 31 éves róm. kát. vallású volt. Pintér János napszámos eltűnt Galí-T
