Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
147 eladási árát is. Varázséji Gusztáv egy régi zongorával szerepelt, a numizmatikát a múzeumon kívül Földváry László képviselte. Fegyverek 1 — 15 pont alatt voltak fölvéve ; Gosztonyi János gyűjteményétől és a múzeum anyagától eltekintve, jórészt kegyeleti értékkel bírtak. Hímzéseket, legyezőket és órákat Behányi Ida, Filimek Endréné, lovag Floch Henrik, Kohn Ignác és Lieszkovszky Gusztávné állítottak ki. 1907 november 24, 25 és 26 napjain a Váci Múzeum-Egyesület rendezett képkiállítást a siketnémák intézetének dísztermében. A kiállított tárgyakról külön Lajstrom jelent meg. Ebben a 37 számozott lapot tartalmazó füzetben 1204 olyan tárgy van felsorolva, amelyen a várost, utcáit, épületeit, vagy nevezetes férfiait ábrázoló kép, rajz, metszet, festmény stb. látható. A kiállítás célja az volt, hogy bemutassa a város közönségének a helyiség hiánya miatt hozzáférhetetlen múzeumi anyago'. Az érdeklődés fölkeltése mellett azt is elértük, hogy a kiállításra átengedett tárgyak javarésze múzeumunkba került. A kiállítás anyaga öt részre oszlott. Első volt az a 74 Vác várát ábrázoló kép, mely az akkor megjelent Vác vára és képei című könyvemben van leírva. Ahol az eredeti metszet nem volt bemutatható, fénykép vagy rajz pótolta a hiányt. A második csoportban mintegy száz darab olyan tárgy volt látható, melyen a régi Vác vagy utcarészlete, épülete stb. volt látható. A harmadik olyan iparművészeti tárgyak, poharak, tálak stb. gyűjteménye volt, melyeken Vác látóképe volt. A negyedikben Pintér László festő eladásra került váci tárgyú festményei, végül az ötödik a váci nevezetességek arcképcsarnoka volt. Ebben a sorozatban több, mint négyszáz levelező-lap volt bemutatva. Mind más, és a városnak sok olyan utcarészletét és épületét ábrázolták, melyek már megváltoztak, sőt látható emléküket egyéb sem őrzi, mint ezek a kérész-életre szánt lapok. Az egyes festők egyéni kiállításait mellőzve, meg kell emlékeznünk az 1912 évi január első felében tartott festészeti kiállításról, melynek helyiségéül most is a siketnémák intézetének díszterme és előcsarnoka szolgált. A kiállítás a Magyar Védőegyesület jegyében folyt le, dr. Preszly Elemér országgyűlési képviselő nyitotta meg, jelentőségét gróf Csáky Károly püspök látogatása emelte, hangversenyek és felolvasások élénkítették. A rendezés munkáját Farkasfalvi Imre végezte. Ő maga is több képpel szerepelt. Különösen teszettek Krisztus az Olajfák hegyén, A búcsúzó újonc és a Váci határ című festményei. Bartók Lajos is több képet állított ki, melyek közül A falu első legénye című nagyszabású kompozíciója méltó feltűnést keltett. Siliga Ferenc kiforrott művésztehetsége minden képén érvényesült, de főként a következőkön : önarckép, a Váci szénavásár, a Bagózó, Migazzi-részlet, Téli hajnal, Hóolvadás stb. Mennyiségre és minőségre is kiváltak Solti Gusztávné Bentze Margit finom kidolgozású képei: Naplemente, Vízparti részlet stb. Sok váci tájképet mutatott be Pintér László: Halászköz, Kisváci részlet, Cigánynegyed, Napsütéses ház stb. Végh Gusztáv tréfás vízfestményekkel, Freysinger István váci tájképekkel szerepelt. Több-kevesebb képet állítottak ki: Zalánffy Gizella (Kutya^macska barátság, arcképrajzok stb.), Horváth Kálmán (kutyák), Lakati Vilmosné (tájképek), Talpas János (Parkrészlet). A többi hölgykiállító mind vL rág-csendélettel vett részt, és pedig: Csorba Bella, Éder Ernőné, Fóti Emma, Gajáry Gézáné, Hőrl Erzsi, Hőrl Gabi, Lencsó Sári, Lukácsi Irma, Perényi Jenőné, Szentgyörgyi Irma, Tragor Mariska. Itt említjük meg végül, hogy a Képzőművészeti Főiskola Csók-növendékei 1926
