Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
Mellékletek
143 iskolát is tartott fenn, maga is sokat dolgozott és több kiállításon vett részt. Az összeomláskor a románok szétszedték festményeit. 1916 évi menekülése után Budapesten a Felső Építő-ipariskolában működött 3 éven át, azóta mint tanár nyugalomban él, de mint művész fáradhatatlanul működik Budapest-augusztatelepi műtermében. 1902-ben, a siketnémaintézet százéves fennállásának ünnepére emlék- és jutalonvérmeket tervezett. Az előlapon íámlásszéken ülő nő beszélni tanítja az előtte álló leánykát, háttérben a siketnéma-intézet kétemeletes üj épülete. Az emlékéremnek hátlapján : A siketnémák váczi orsz. kir. intézete 100 éves fennállásának emlékére 1802— 1902, a jutalmul adott érmeken pedig: Siketnémák iparkiállítása a váczi orsz. kir. intézet 100 éves fennállásának ünnepén 1902. К őrös fői Kriesch Aladár festő született Budán 1863 október 29-én. Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa. Hosszas külföldi tanulmányok után Budapesten telepedett meg és mint történeti festő, igen jó hírnévre tett szert, de különösen iparművészeti technikákéban végzett kiváló munkát. A gödöllői műé vésztelep vezetője volt. Meghalt Budapesten 1920 június 16éán. Gróf Csáky Károly püspök őt bízta meg a Karolinaékápolna belsejének megfestésével. Fieber Henrik műé bíráló így emlékezik meg erről: Vácott gróf Csáky püspök méltatta a mester komoly művészi és egyházi törekvéseit, bár tchetséé gének teljes kifejtésére nem nyújtott alkalmat, mert az építész nem gondolt festői kiképzésre, másrészt a már meglevő színes ablakokkal való küzdelem nehezen volt egyensúlyba hozé ható. De így is remeke az ornamentális megé oldásnak.*) Glock Tivadar csataképfestő született Vágvecsén (Nyitra vm.) 18Г2 október 30éán. *) Freskófestés. Kaih. Szemle 1919. 403. A Mintarajziskolában tanult festeni. Bécsben az Oesterreichischer Kunstvereinében kollektiv kiállítást rendezett. Noha nem a festészet a kenyere, kitűnő művész, mert komoly műé vészi tanulmányokat végzett. Jeles tudós is és nagyműveltségű ember: tökéletesen beszél nyolc nyelven, tizennégyet ért. Egy különleé ges gyorsírászati rendszer megalapítása végett ily című könyvet írt: Modern gyorsírászati törekvések kapcsolatban egy magyar nemzeti gyorsírás szerkesztésének a kísérletével. FöF talált egy török gyorsírást is. 1904ében fesé tette Az orosz lovasság visszaverése a váci csatában című nagy olajfestményét, mely az 1849 július lféiki csatából veszi tárgyát. A gróf Kreuthéféle 1848éas ereklyeémúzeum 1904 évi gyűjteményes kiállításán volt látható. Az 1906 évi képviselőválasztáson mint főé hadnagy a karhatalomnál működött. Azóta is többször járt Vácon. 1914ében mint száé zados az elsők között vett részt ezredével, a 38. sz. közös gyalogezreddel, a háborúban. Augusztus 16éán a sabáci harcokban súlyoé sen megsebesült és egy ideig itthon teljesített szolgálatot, majd az orosz harcszíntérre ment és hadifogságba került. Ez idő szerint táboré nők és a Ludovika Akadémia tanára. De mint ilyen sem tagadhatja meg magát, mert minden kedvező alkalommal kitör belőle a művész szelleme és a tudós gazdag ismerete. Ilyen kedvező alkalmat nyújtanak neki az Akadémia évró'Uévre megújuló évzáró üné népségéi, melyek június végén a kormányzó, a kir. hercegek és az ország főméltóságai jelenlétében több ezer főnyi közönség előtt folynak le az Akadémia gyönyörű parkjában. A növendékek történelmi képeket szoktak bemutatni ilyenkor, ezeket Glock Tivadar tervezi és tanítja be az ifjú ludovikásokkal. 1928 június 26éán az 1848—49 évi szabadé ságharc csatajeleneteit mutatta be. Közöttük a második váci csatát két jelenetben. Az első
