Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
XI. Lotz Károly
57 egyház főoltárának képéi és freskókat, Komáromban a jezsuiták templomát, (a Thöstani plébániatemplomot), Szombathelyen a püspöki palotát, a győri székesegyházban, a pápai plébániatemplomban, az egri liceum kápolnájában és Székesfehérvárott a jezsuiták (most a zirciek) és a karmeliták (most a szeminá* rium) templomaiban a mennyezetképeket, Vácon a Nagytemplom kupoláját, csüggőit (a pendentifeket) és a főoltár eltakart képét festette. Becsben halt meg 1Г96 augusztus 9-én.*) Schmidt Márton János, a művészettörténelemben Kremser Schmidt néven ismeretes barokkfestő született Grafenwörthben, Krems közelében 1Г18 szeptember 25*én. Apja kőfaragó volt és azt szerette volna, hogy a fia az ő mesterségét folytassa, de a nagyra* törő ifjú becsvágyát nem elégítette ki a falusi szobrok gyárfása és apja beleegyezésével Starmayer Gottlieb festőnél tanult öt éven át. If45*ben elhagyta szülőfaluját és a Krems várossal összeépült Steinbe költözött, ott 1T56* ban házat is vett. 1Г68*Ьап a bécsi Képző* művészeti Akadémia tanácsa tagjainak sorába választotta. Mária Terézia királyasszonytól értékes ajándékot kapott, amikor mellképét megfestette. Termékenységével bámulatba ej* tette kortársait. Rengeteg képet festett és raj* zolt, melyek közül közel ezer maradt fenn. Alsóausztriában a Duna jobbpartján elterülő *) Wurzbach: Riogr. Lexikon, XVII. 136, C. Bodenstein: Hundert Jahre Kunstgeschichte Wiens 1Г88—1888. 120—124., Némethi Lajos: Adatok a festés történetéhez, (Arch. Ért. Üj folyam III. 105.) Egyházművészeti La* pok 1881. 238., Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei, Kapossy János: A szombathelyi szé* kesegyház és mennyezetképei, Belvedere Jahrg. 1930. Heft. 4. wachaui völgy festői fekvésű városai és koz* ségei (Krems, Stein, Dürnstein, Göttweig, Moritzreith, Rastenfeld) továbbá Bécs, Klos* terneuburg, a Wels melletti Buchkirchen temp* lomainak több oltárképét és mennyezetfest* ményéf festette. Művészetében tagadhatatlanul érezhető Rembrand hatása, de azért nem egyszerű utánzója a nagy németalföldi mes* temek. Kitűnően tudja csoportosítani alakjait és igen jól ismeri a színek harmóniáját. Mű* vészetének sajátossága, hogy sötét háttérből kiemelkedő élesen megvilágított alakokat raj* zol s a fény és árnyék céltudatos elosztásé* val kedvező fényhatásokat ér el. Legjobban figyelhető ez meg főművén, a steini szín* pompás oltárképen. Váci festményei oly rossz fenntartásúak, hogy azokból nem ítélhetjük meg Schmidt művészi nagyságát. Schmidt művészetében több fejlődési korszakot szokás megkülönböztetni. Sok tanítványa volt, akik jórészt az ő modorában festettek. Sajátkezű rézmetszetei között találjuk a váci oltárképe után l?79*ben készült kis ív* nagyságú képét: Nép. Szt. János betegeiért esedezik a Megváltóhoz, továbbá Szt. Miklós a hajósok védőszentje című 8-rét nagyságú 1770*ben készült metszetet. Krems testvér* városában, Steinban, halt meg 1801 június 28-án*) *) Dr. G. K. Nagler: Neues alig. Künstler*Lexikon XV. 349., Wurzbach: Biogr. Lexikon XXX. 291., Dr. Anion Mayer: Der Maier Martin Johann Schmidt, Karl Gar* zarolli*Thurnlackh: Das graphische Werk Martin Johann Schmidt’s (Kremser Schmidt) 1Г18—1801., Dr. Hans Tietze: Aus der Werkstadt des Kremser Schmidt, Die Denkmale des politischen Bezirkes Krems (österreichische Kunsttopographie 1. 55—60). Schmidt atyja szintén mű* vészi érzékkel megáldott ember volt. Dürnstein temploma* ban gyönyörű oltárfaragványai vannak. Haubenstricker Pál történeti festő és rézmetsző Schmidt több képéről — így a Nagytemplom főoltárának képéről — rézmetsze* tét készített.
