Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

X. Művészek és művészetek a XIX. század első felében

56 gium tervezésében is. Körülbelül húsz éven át volt Migazzi püspök építésze és a kispré* posti házban lakott. Abban is halt meg 1781 október 22-én szélhűdés következtében. A piaristák sírboltjában van eltemetve. A város rendezésére és szépítésére is kiterjedő munkásságáról Migazzi püspök 1770 június 8*án kelt elismerő levelében ezt írja: Oswald, a Szt. Józsefről nevezett Gáspár k. r. testvér általunk ide hivatván Vácra, nem­csak a bazilika tervezetét és eszméjét dolgozta ki serény és éber iparkodással, hanem immár mind a falakat, mind más ide tartozókat a legnagyobb igyekezettel és ügyességgel az építészettan rendszere szerint kidolgozta és fö­dél alá is emelte. Eme nagy gondjai mellett a verőcei Migazzi-Burgvárdánkat, úgyszintén városi székházunkat, valamint a rokkant pa­pok székhazát, továbbá az irgalmasrendiek kolostorát és az egyházmegye területén több plébánia-épületet gyökereiben és alapjaiban fölépített és ezek építését az ő igazgatása és főnöksége alatt minden vidámsággal és igyek* véssel befejezésre vezette. Két találmánya is volt: egy körző, mely forrásunk közlése szerint petekört írt le, ezt a különleges rendeltetésű taneszközt a váci rendház elküldte az utolsó párizsi kiállításra, de onnan többszöri sürgetésre sem kapta vissza, a másik egy létra, amelyről a föntülő könyvtárosnak nem kellett leszállania, hogy ha egyik helyről a másikra akar eljutni, ma is használatban van a noviciátusi könyvtárban.*) Oswaldnak tanítványa és segítőtársa volt Ettinger Alajos piarista, (1745—1804) aki mint növendékpap 1766 —67-ben a váci *) Horányi: Scriptores Piarum Scholarum II. 427., Csapiár: Révai Miklós élete I. 121. 124. 139. 140., Róka: Alt* und Neu*Waitzen 79., Karcsú Antal Arzén: Vác város története II. 11. és VIII. 110., Lux Kálmán: Á kecske* méti róm. kát. Nagytemplom (Építőipar 1916. 34 —38. szám), Friedreich Endre: A veszprémi Szt. Anna kápolna története 60., Kisparti János: A váci Theresianum tört. 13., Zelovich Kornél: A m. kir. József műegyetem 36. gimnáziumban tanított. Az ő tervei szerint Pesten több ház épült. Meisl (Meisel) József építette a püs­pöki palotát és szemináriumot. Városi építő­mester volt Bécsben, melynek XVI. kerüle­tében 1788-ban meg akarta újítani a Szt. Lambert-templomot. Tanácsát azonban Mi­gazzi nem fogadta el és 1790*ben új temp­lomot építtetett, oltárképül pedig Kremser Schmidtnek 1780-ban festett Kálvária-képét helyeztette el benne.*) Maulbertsch (Maulpertsch) Antal Fe­renc freskó- és oltárkép-festő született Lan* gen-Argenben (Württemberg) 1724 június 8*án. Művészi hajlamait követve 1740-ben mint 16 éves ifjú Bécsbe ment és ott előbb van Roi festőnél, azután 1741-től a cs. kir. Képzőművészeti Akadémián tanult. 1759-ben már ennek a Képzőművészeti Akadémiának a tagja, 1770-ben pedig tanácsosa. Később a berlini Képzőművészeti Akadémia is taná­csosának választotta, az uralkodói kegy pedig cs. kir. kamarai festő címmel tüntette ki. Maulbertsch az osztrák barokkfestészetnek egyik kiválósága volt. Főként Bécs volt mű­vészi működésének színtere, de Alsóausztriára, hazánkra és Csehországra is kiterjesztette te­vékenységét. Főként mennyezetfestményeket és oltárképeket készített. Festményeinek kolo* risztikus gazdagsága elkápráztató. Színei hol gyöngédek, hol impresszionista színfolt-illúziók. Magyarországi működését 1758-ban a sümegi plébániatemplom derűs falképeinek festésével kezdte meg. 1759-ben Budán találjuk. A Mátyás-templomnak a Szent Szűz mennybe* menetelét ábrázoló főoltárképét festette. 1763* ban a vízivárosi plébániatemplom, számára festette az Immaculata és a Jézus legszentebb szívét ábrázoló oltárképet. Győrben a székes* *) Karl Schneider: Geschichte der Gemeinde Ottakring 278. Életadaiait nem sikerült kinyomoznom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom