Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)

X. Művészek és művészetek a XIX. század első felében

HATODIK FEJEZET. MIGAZZI ÉPÍTKEZÉSEI ÉS MŰVÉSZEI. Az a nagyarányú építő tevékenység, mely az Althannokkal megindult, virágzásáé­nak legmagasabb fokára gróf Migazzi püspök uralkodása alatt jutott, amikor erős lendületet vett a képzőművészetek többi ága is. Ez a nagy egyházfejedelem ragyogó betűkkel írta be nevét Vác városa és a magyar művészet történetébe. Korának jelentékeny festői és építői: Maulberísch, Kremser Schmidt, Ca* nevale, Meisl, Oswald vetélkednek egymás* sál, hogy az áldozatos püspök fejlett művészi követelményeit kielégítsék. A Nagytemplom, a kecskeméti öregtemplom, a szeminárium, a Migazzűkastély, a Kőkapu, a városháza, a kanonoki házak és a nagy egyházmegyének több temploma mind megannyi beszédes emlékei Migazzi áldozatkészségének és a barokk*korszak művészi műveltségének. Noha az érseki rangra emelt főpap dí­szes egyházi állásának megfelelő jövedelmét akarta fokozni az uralkodói kegy a váci püspökség nagy javadalmával, ő ennek a javadalomnak legnagyobb részét székvárosa emelésére és templomok építésére fordította. 1773*ban 59,541 forint, 1786-ban — mert a termények ára fölszállt — 140,000 forint bevétele volt a váci püspökségből. Az 1773 évi kimutatás szerint az egyházmegyére for* dított kiadások összege 41,650 forint volt. 1762-től 1783-ig 913,782 forintot költött Migazzi a váci egyházmegyére. Jóllehet nem csörgedezett ereiben magyar vér, mégis annyi áldozatot hozott az ország művészétéért és művelődéséért, amennyit csak nagyon kevés magyar főpap. Migazzi kétszer ült a váci püspöki székben és áldásos kormányzása tovább tartott egy negyed századnál. Waali és sonnenthurni gróf Migazzi Kristóf Antal született Trientben 1714 októ* bér 14*én. Középiskoláit Trientben és Inns* bruckban végezte, a hittudományokat Rómá* ban a Collegium Germanico*Hungaricum*ban, melyet mint bölcsészeti és hittudományi dók* tor hagyott el. Alig volt még 18 éves, mikor 1732*ben szülővárosában kanonok lett. III. Károly Olaszországba, Mária Terézia Spa* nyolországba küldte diplomáciai megbízások* kai. Madridi követsége miatt a belga mechelni segédpüspökséget épügy nem foglalhatta el, mint Althann betegsége miatt a vácit. 1756 július 19*én lett váci püspök, de Mária Te* rézia már 1757 február havában a bécsi ér* seki székbe emelte. Migazzi ekkor leköszönt a váci püspökségről. Utóda gróf Forgách Pál, majd gróf Esterházy Károly lett, de mind a kettő rövid ideig volt váci püspök. 1761*ben Mária Terézia visszaadta Migazzi-* nak a váci püspökséget oly módon, hogy mint örökös adminisztrátor haláláig birtokolja. Mikor ebben a minőségében 1762*ben meg* jelent Vácon, magával hozta Bécsből Сапе* vale udvari építészt, hogy új tervet készítíes*

Next

/
Oldalképek
Tartalom