Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
VII. A Nagytemplom
43 ságú szobra van elhelyezve. Az első emelet párkányán az oltár jobb szélén Árpádházi Szt. Erzsébet nyújt alamizsnát az előtte térdelő koldusnak, balfelén pedig Szt. Luca szobra áll. Velők egy irányban két nagy angyal térdel a kiugró párkányfalon. A második emeleten szokásos módon a Szentháromság trónol, tőle balra Loyolai Szt. Ignác, jobbra Istenes Szt. János szobra. 1719 május 3-án, a Szt. Kereszt meg* találása napján, vezette a Ferenc*rendieket gróf Althann Mihály Frigyes bíboros nagy ünnepséggel az elhagyott vár helyére, miért is az ő rendelkezése szerint a templom és zárda a Szt. Keresztről van elnevezve, ez a templom búcsúnapja. A főoltár képe azonban szokástól eltérőleg az oltárt adományozó gróf Koháry István kívánságára Szt. István vértanú megkövezését ábrázolja. A középső fő képen Szt. István király és Szt. Imre herceg áll egymás mellett, közöttük a magyar címer. A felső fő kép az Immaculata (a Boldogságos Szűz a Ferenc*rendiek védőszentje). E három aranykeretbe foglalt fő képen kívül még 11 barokk kartusba foglalt kerek kép díszíti az oltárt. És pedig a jobb oldalon Szt. Cecília, fölötte Szt. László, e fölött Gonzagai Szt. Alajos. Középen a fő kép fölött Nevelő Szt. József, fölötte Nép. Szt. János és e fölött Szt. Rozália. A kiugró párkányon jobbról Szt. Katalin, balról Szt. Borbála. Balfelől Szt. Apollónia, Szt. Lipót király és Berch* manns Szt. János. A művésziesen faragott szobrok, a jóhaíású festmények, a díszes kar* tusok és egyéb ornamensek, valamint ezek dús aranyozása és élénk színezése művészi összhangban van egymással és nemes ízlés tanúbizonyságai. Arra nézve, hogy ki készítette ezt a minden ízében művészi oltárt, sajnos, semmi adatunk sincs, csak azt tudjuk, hogy az 176Ы átépítését és renoválását He* benstraith József pesti szobrász és Regele József váci asztalos végezte. A püspök által kiküldött és Würth X. Ferenc kanonok el* nöklete alatt működött bizottságnak — a Historia Domus feljegyése szerint — tagja volt még Schiner Mátyás váci kőműves is. Valószínű, hogy a főoltárt ugyanaz a művész* kéz alkotta, amelyik a közelében álló kettőt* kettőt. Minthogy a ház történetébe írt följegyzés szerint a Szt. Erzsébet oltárt Pesten csinál* tatták és mivel a főoltár átépítésére alakított bizottságban szakértőül egy pesti szobrászt is meghívtak, azt kell hinnünk, hogy az oltárokat Pesten készítették. Ezzel szemben nem látszik helytállónak az a föltevés, hogy épen azért jegyezték föl a Szt. Erzsébet oltárról, hogy Pestről rendelték, mivel a többi itt készült, mert a mellette levő Szt. János oltár, vala* mint a velük szemben állók határozottan egy művészkézre vallanak s így legfeljebb a fő* oltár és a közelében álló mellékoltárok lehet* nek váci művészek alkotásai, mint ahogy valóban Vácon készült az orgona, a szószék, egy kis oltár és a sekrestye Kálváriája. Amennyire sajnáljuk, hogy a templomot építő és az oltárokat készítő művészeket nem sikerült kinyomoznunk, ép oly nagy örömmel jegyezzük föl Vitus fráternek a nevét, aki az 1765*ben felállított orgonákat, a 1767*ben készült szószéket és a sanctuarium jobb ol* dalán 1770*ben elhelyezett kis oltár értékes faragványait készítette. Vitus testvér volt az, aki fejlett művészi érzésének és bámulatos kézügyességének bizonyságait szolgáltatta ezek* ben a mesteri faragványokban, melyek min* den elismerésünket és dicséretünket kiérdem* lik. Hasonló elismerésre tarthat számot György fráter is, akinek a családi nevét is tudjuk. Skurszky György testvér a sekrestye Kál* váriáját faragta. A művészi hatású szobormű főalakja a keresztrefeszített Üdvözítő, akinek lábánál Mária Magdolna térdel, tőle jobbra
