Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Több képpel és melléklettel (Vác, 1930)
VII. A Nagytemplom
42 szobra. Az emeleti kerek képen az Atyaisten alakja látható a föld fölött. Fején a mindenlátást jelentő háromszög. Figyeli a földi eseményeket. Kiterjesztett két keze alatt a kereszttel jelölt földgolyó. Jobbról és balról angyalok szobrai. Fölül Szt. Veronika Krisz* tus képének kendőjével kezében. Jobbra és balra kis angyalok szobrai. Szabó György váci polgár állíttatta 1728-ban. A jobboldali szárnyhajó végében Páduai Szt. Antal szürkére festett, fából faragott oszlopokkal díszített oltárán jobbra Kapisztrán Szt. János, balra Szt. Leonard a porto Mauritio szobra. Az emeleten Szt. Anna képe, jobbra Szt. Apollónia, balra egy másik női szent szobra. Az oltárt Mágócsy Mihály pestvármegyei alispán állíttatta 1727-ben. A mellette levő fülkében szürkére festett fatalapzaton a Szűz Máriát imádkozva ábrázoló életnagyságú faszobor rikító színekkel kifestve. Az ízléstelen festése miatt megrótt Krisztus szobor pendentja. A jobboldali szárnyhajó másik két oltár rán Szt. Anna és Szt. József képeit találjuk. Az első Szt. Annát a szokásos módon a Szent Szűzzel ábrázolja. Jobbról az oltároszr lop mellett Ábrahám és Izsák, balról Szt. Dávid fehérre festett, aranyszegéllyel díszített faszobra áll. A Szt. József oltár képén a szent férfiú mint az egyház védője van feltüntetve. Ezért aztán naiv anakronizmussal a háttérben a római Szent Péter-demplom kupolája és homlokzata bontakozik ki, előtte pedig a Ferencrendiek váci temploma látható. A díszes bar rokk keretbe foglalt képet 1928rban festette Hollós Endre festőművész a megromlott helyébe.*) *) Eredetileg őrangyalok oltára volt, innen a két oldalt álló Szt. Gábor és Szt. Rafael főangyal lendületes szobrai. Az Ör* angyalt ábrázoló oltárképet Sélez József püsoöki jószág* igazgató kérésére 1732*ben egy selejtes Szt. József képpel cserélték fel és a szép barokk keretet is mellőzték. Ez a keret került vissza az új képpel, míg az őrangyaEképet a refektóriumban őrzik. A falon függő szürkcszínű szószék mesr téri faragvány. Félnagyságú alakjai fehérre vannak festve és diszkrét aranydísszel körr nyezve. 1767-ben faragta a művészi érzéssel megáldott ügyeskezű Vitus testvér 300 forint költséggel. A kórus közepén barokkművű díszítés, jobbról-balról pedig díszes orgonaházak, melyeket 1765-ben szintén Vitus fráter faragott. Az első orgonát még 1729-ben csináltatta Orgoványi Imre szindikus. A szentélykorlát barokkművű kovácsolt vasmunka, melyet házilag készítettek a szerzetesek. Anyagjáért száz forintot fizetett a rendház. A sanctuarium jobb oldalán ékes faragású kis oltár van elhelyezve. 1770-ben állították föl. Legnagyobb valószínűség szerint Vitus testvér műve. A deszkatámlához alkalmazott, egy síkmezőben épített és három részre tagozott főoltárt gróf Koháry István állíttatta 1729-ben 3286 forint költséggel. 1761-ig négy méterrel előbb állott és mögötte volt a sekrestye, míg a magasban a szerzetesek imaterme (oratóriuma) volt elhelyezve. A Duna felé nagy ablaknyílások voltak. Minthogy gróf Esterházy Károly püspök nehézségeket gördített a templom konzekrálása elé, ha a tőoltár a szentély közepén áll, kívánságára a sekrestyét lebontották, az ablakokat befalazták és a főoltárt mai — kedvezőtlenül megvilágított — helyére állították, három cella elvonásával pedig a mostani sekrestyét nyerték. A sekrestye ajtaja fölött látható rácsos ablak az oratóriumba vivő ajtó volt. Ezért nyílik a sekrestyéből két ajtó a templom szentélyébe. Az emeletet tartó zöldre festett korintusi oszlopokon, melyek törzsének felső részét virágfűzér díszíti, széles párkány nyugszik. Az oszlopok közt belül Szt. Ferenc és Szt. Bonaventúra, kívül Szt. Sebestyén és Szt. Rókus másfélszeres nagy
